Szeptembertől az ELTE működteti a Kiss János iskolát

Az ELTE nagy felelősséggel járó döntést hozott, amikor a Kiss János iskola átvételéről határozott. Milyen érvek szóltak a gyakorlóiskola kibővítése mellett?
– Örültünk, amikor a hegyvidéki önkormányzat megkeresett bennünket azzal a javaslattal, hogy a gyakorlóiskolánk vegye át szeptembertől a Kiss János iskola működtetését. Mivel tavaly a Kiss János altábornagy utcai óvodát már átvettük a kerülettől, s ez a fenntartóváltás minden érintett fél, így a szülők részéről is kedvező fogadtatásra talált – az óvoda növekvő népszerűségét jelzi a jelentkezők számának emelkedése –, biztosak voltunk abban, hogy a Kiss János Általános és Középiskola gyakorlóiskolává alakítása is pozitív folyamatokat indít el. A legtöbb lehetőséget az eddigi Gyakorló Általános Iskola tizenkét évfolyamos iskolává való átalakításában látjuk, hiszen a Kiss János középiskoláját is intézményünk keretein belül működtetjük tovább. Az ELTE, valamint az eddig nyolcosztályos gyakorlóiskolába járó diákok és szüleik számára egyaránt előnyös, hogy most már nem kell a hatodik, illetve a nyolcadik osztály után más iskolát keresni – a gyerekek a tizenkettedik évfolyam végéig magas színvonalon folytathatják tanulmányaikat. A gyakorlóiskola bővítése az ELTE hallgatói szempontjából is előnyös, hiszen a tanítóképzősök zömét már nem kell külső gyakorlóhelyekre, azaz más általános iskolákba küldeni, ahol nehezebb megoldani a szakmai felügyeletüket. Rajtuk kívül az egyetem tanárjelöltjei is újabb gyakorlóhelyhez jutnak az átvett középiskola révén.

Vannak-e olyan közelebbi terveik, amelyek megvalósulásából az öszszevont intézmény valamennyi diákja profi tálhat?
– Mindenekelőtt az idegen nyelvű oktatást említeném ki: szeretnénk, ha már az általános iskolától kezdve néhány tárgyat angol vagy német nyelven tanulhatnának a diákok, akik aztán a középiskolában a tárgyak java részét már e nyelvek valamelyikén hallgathatnák. Az iskolában tehát lényegében két tannyelvű képzést alakítanánk ki annak érdekében, hogy érettségi után a diákok legalább egy idegen nyelven már képesek legyenek magas szinten kommunikálni. További elképzelésünk, hogy különféle felsőfokú szakképzéseket kínáljunk az érettségizett fiataloknak. A Kiss János iskola szervezésében eddig is volt informatikai szakképzés, amit folytatni kívánunk, de újabbak indítását is tervezzük – a kommunikációs és pedagógiai kurzusoktól a mikro biológiai asszisztensképzésig számos új szakiránynak helyet adnánk. A felsőfokú szakképzéseink mind az úgynevezett bolognai képzési rendszerbe illeszkednének, azaz akik nálunk szakképesítést szereznek, és úgy döntenek, hogy tudásukat egyetemi alapképzésen mélyítik tovább, a szakképzés során teljesített vizsgáikat beszámíthatják majd egyetemi tanulmányaikba. A jövőben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni az integratív pedagógiára: szeretnénk, ha a jó szellemi képességű, de hátrányos helyzetű, például mozgás- vagy látássérült gyerekek egy közösségben tanulhatnának az egészségesekkel. E pedagógiai módszerrel ugyanis nemcsak a sérültek gyorsabb fejlődését segíthetjük elő, hanem az egészséges gyerekek körében is erősíteni tudjuk az egymás iránti szolidaritás képességét.

Azok a diákok, akik eddig a Kiss János Általános és Középiskolába jártak, milyen változásokkal szembesülhetnek szeptembertől?
– A következő tanév az átmenet ideje lesz, azaz a gyerekek az elkezdett pedagógiai program keretében, a megszokott környezetükben folytathatják tanulmányaikat – egyedül a tanárok személye változhat. A folyamatos átalakulás hívei vagyunk, minden változást csak oly módon kívánunk végrehajtani, hogy minél kevésbé zavarjuk meg a diákok életét.

A két összevont iskola eszközparkjának fejlettsége jelenleg eltér egymástól bizonyos területeken. Hogyan kívánják elérni, hogy ezentúl minden tanuló ugyanolyan fejlettségű taneszközökhöz tudjon hozzájutni?
– Az a törekvésünk, hogy mindent magasabb szintre emeljünk: ha az egyik iskolaépületben valamilyen téren fejlettebb az eszközállomány, mint a másikban, akkor ez utóbbiban is fejlesztéseket hajtunk végre. Ehhez központi forrást is igénybe kívánunk venni: már készülünk arra a kétszázötvenmillió forint keretösszegű pályázatra, amelyet az állam írt ki kifejezetten a gyakorlóiskolák számára, eszköz- és infrastruktúrafejlesztés céljából.

-z-