Számos kényelmi szolgáltatást elhelyeztek az épületben

Hogyan látja a rehabilitációra szorulók helyzetét?

- A magyar társadalom, sajnos, nem tolerálja megfelelően a mozgásukban korlátozott embereket, és általában a betegeket. Pedig egy ország erejét éppen az mutatja a legjobban, hogy miként bánik az öregekkel és elesettekkel. Még a monarchia idején Guttmann doktor kezdte meg a rehabilitációs tevékenység kiépítését, amit aztán a politikai események derékba törtek. Szerencsére az intézet alapítói között olyan szakemberek voltak, mint Borsai és Riskó professzor, az ő örökségük máig meghatározza a gyógyítás irányát. Garanciát jelent a színvonalas munkára az is, hogy a törzsgárda gyakorlatilag évtizedek óta változatlan, így hatalmas szakmai tudás halmozódott fel az intézetben.

- Szinte kizárólag mozgásszervi rehabilitációval foglalkozunk, emellett az ország egész területéről fogadjuk az éberkómás betegeket. Egyre több az idős, agyvérzés után hozzánk kerülő ember. A rehabilitáció igazi csapatmunka. Részt vesz benne az orvosok mellett gyógytornász, konduktor, logopédus és lelki gondozó. Ez utóbbi rendkívül lényeges: az intézet az egészségügyben az elsők között biztosított lelkipásztori szolgálatot az azt igénylők számára. A legfontosabb "csapattag" azonban a beteg: ha nem működik együtt, eredményt sem lehet elérni. Bár a rehabilitáció eszközigénye a gyógyítás egészét tekintve kicsi, annál nagyobb humán erőforrás áll mögötte, ami költségeiben is megjelenik. Módszertani központként az intézet fontos oktatómunkát végez. Szakorvos-, gyógytornász-, speciális nővérképzés folyik nálunk, orvosok és szociális munkások jönnek hozzánk gyakorlatra. Iskolát teremtettünk a megmaradt készségek továbbfejlesztése terén, Magyarországon mi honosítottuk meg az ergoterápiát, ami az amputáción átesett betegek teljes rehabilitációját magában foglalja. A végtaghiányos emberek az ellátás keretében egyedülálló módon, az intézmény keretein belül jutnak a számukra legmegfelelőbb protézishez, és itt tanítjuk meg annak használatát is. Sikerült bevezetnünk a korai rehabilitációt annak érdekében, hogy a betegek az életveszély elhárítását követően a lehető leggyorsabban az intézetbe kerüljenek. Ugyanakkor mindent elkövetünk azért, hogy amint a beteg állapota megengedi, kezelése otthon folytatódjék, hiszen a tapasztalatok is azt mutatják: az otthoni környezetben sokkal gyorsabb a gyógyulás.

- Az új, háromszáz ágyas épület megépítésekor szerettük volna a pavilonrendszer minden előnyét egy tömbkórházban egyesíteni. Részleteiben jól elhatárolható, mégis egységes struktúrát hoztunk létre, ahol a különböző funkciók egymást kiegészítve, önállóan működnek. A belső munkálatok jelenleg is folynak, fokozatosan rendezzük be és vesszük birtokba az osztályokat. Számos kényelmi szolgáltatást beépítettünk, így a többi között könyvtár, hotel, üzletek kerültek az épületbe. A gyógyulást tornaterem, uszoda és kondicionálótermek segítik. A teljes átállás 2009-ig befejeződik, addigra elkészül az orvosi és a műtőszárny, valamint az intenzív és a kóma centrum. Ötven éven keresztül saját postánk is volt, azonban a Magyar Posta megszüntette a kirendeltséget, annak ellenére, hogy a helyiséget és az infrastruktúrát ingyen kapta a kórháztól.

- A kerület építési szabályzatának értelmében a régi épületek egy részét el kell bontani. Néhány épület azonban megmarad, ezek a jövőben az intézmény keretein belül, de szakmailag és gazdaságilag függetlenül működnek tovább. A legjobb megoldás az lenne, ha idősek otthona vagy ápolási otthon jönne létre, mindenképpen olyan tevékenység, ami kötődik a korábbi funkcióhoz.

- Az új struktúrában kiemelt szerep hárul a rehabilitációra, így ránk is. Továbbra is a legsúlyosabb betegek ellátását kell magas színvonalon biztosítanunk, ehhez pedig, remélhetőleg, az intézet megkapja a szükséges forrásokat.