Az idén április 2-a estétől április 10-én estig (a zsidó naptár szerint Niszán hó 15. és 22. között) ünnepli a zsidó nép Peszáchot, az "elkerülés ünnepét". A családok elsőszülött fiúgyermekeinek a megelőző napon böjtölniük kell. E böjt az Isten iránti hála kifejezését szolgálja, amiért a tizedik egyiptomi csapás során megkímélte Izrael gyermekeinek elsőszülöttjeit. A Tóra a Peszáchot "a kovásztalan kenyér ünnepének" is nevezi, mert előtte otthonunkat teljesen meg kell tisztítanunk minden kenyérmorzsától és kovászos ételtől, a cháméctól.

Peszách ünnepe a felszabadulás emlékét őrzi, hogy Izrael gyermekei a több mint két évszázados egyiptomi rabság után, mintegy 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A történetet - amely Izrael elnyomatását és mérhetetlen szenvedését, Mózes és testvére, Áron isteni küldetését, a nép megszabadításáért végzett fáradhatatlan tevékenységüket, az egyiptomi fáraó kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte katasztrófák sorozatát, majd a fáraó megváltozását és Izrael Fiainak kivonulását beszéli el - Mózes második könyvének 1-15. fejezete írja le. Az esemény a zsidó történelem epicentruma, ebben kristályosodik ki a zsidó identitás, általa vált a zsidóság szabad néppé, és az egyiptomi szolgaság tanulságainak szilárd alapjáról szökkentek szárba a zsidó hit és etika jelentős fogalmai.

Az első két nap estéjén úgy kell a Hággádát, az egyiptomi kivonulás történetét elmesélni mintha az személyesen velünk történt volna meg. A legfiatalabb kérdésére a legidősebbnek kell elmondania a történetet, hogy a nagy szabadulás emlékét ébren tartsák. Ez az intézkedés háromezer éve érvényben van. Az ünnep április 12-én a Széder-esti különleges vacsorával indul, amelynek során négy pohár port iszunk az Egyiptom földjéről való fizikai eltávozás, a szolgaságból való menekülés, a szabad néppé való formálódás és az Örökkévaló népévé való kiválasztódás emlékére. Ez utóbbira hét héttel később, Savuót ünnepén külön is megemlékezünk.

Egy ötödik, borral töltött serleget is az asztalra teszünk Elijáhu próféta, a Messiás előhírnöke számára. A vacsorán különleges helyet foglalnak el a keserűfüvek, valamint a mácá (macesz - pászka), amely az ünnep alatt a kenyeret helyettesíti. Peszáchkor a rendes edényeket és evőeszközöket nem használhatjuk, mert azok chámécosak. Sok háztartásban van elkülönített edény- és étkészlet, amelyet csak Peszáchkor vesznek elő. Akinek nincs külön peszáchi edénye, annak a rendes edényeket kell kikóserolnia.

Különleges jócselekedet (micvá) a szegények peszáchi szükségleteiről gondoskodni. Egyetlen zsidó sem ülhet a Széder-esti vacsorához, amíg erejéhez képest hozzá nem járult a rászorulók Széderéhez is.