Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A téli károk megelőzése

A hegyvidéki kertek a városiaknál nagyobb mértékben kiszolgáltatottak a tél veszélyeinek. Itt néhány fokkal hűvösebb van, több hóra lehet számítani, és a fagyos szelek is gyakoribbak, mint „lent”, a városban. A kert berendezéseit és növényeit tehát gondosan kell felkészíteni a közeledő veszélyekre.
A téli károk megelőzése
Az elkészült „télikabát”
A kert épített berendezéseit (utak, pergolák, támfalak stb.) nem tudjuk a hideg elől védett helyre menekíteni, de akadnak olyanok is, amelyeket egyszerűen áttelepíthetünk. Érdemes például a fa és fém kerti bútorokat, padokat száraz helyre vinni. Szintén javasolt a kerti tó elektromos berendezéseit, szivattyúit fagymentes helyre tenni.

A mélyebb – 70-80 centiméteres – vízbe helyezett növények átvészelik a telet, a halak az iszapban áttelelnek, de a szivattyúk, szűrők és csővezetékek könnyen elfagyhatnak. Ha nincs más mód a megvédésükre, vásároljunk a szakkereskedésekben kifejezetten kerti tavak fagymentesítésére kifejlesztett szert. Ez az anyag úgy csökkenti a tó vizének fagypontját, hogy nem káros a növényekre, halakra.

A téli károk megelőzése
Fagyrepedés
Az öntözőberendezések víztelenítésének is a késő ősz az időpontja. A rendszerek egy részének vezetékei olyan mélyen futnak a talajban, hogy nem fenyegeti az elfagyás veszélye, mégis érdemes a tavaszig tartó, használaton kívüli időszakra leengedni a vizet belőlük. Az elektromos berendezések másik, sok kertben előforduló csoportja a különböző lámpáké. Ezeket szintén ajánlatos – ha lehet – felszedni és zárt térben teleltetni. Ha azonban szeretnénk kint hagyni őket télire, akkor a falevelek lehullása után érdemes új helyet keresni nekik az alapvetően megváltozott megjelenésű kertben. Különleges hatást érhetünk el a csupasz ágak megvilágításával vagy az örökzöldekre irányított fényekkel.

A mérsékelt égövhöz szokott fák – levéve a gondot a kertész válláról – gondoskodnak téli túlélésükről. A koros gyümölcsfák azonban érzékenyek a fagykárokra. A hosszú, függőleges fagylécek, repedések vagy felületi pikkelyhámlások akkor alakulnak ki, amikor a hideg téli napokon a napsugárzás felmelegíti a sötét törzset. Így a meleg déli oldal és az árnyékos északi rész között jelentős hőmérséklet-különbség alakul ki, ami mélyen megrepeszti a kérget.

A téli károk megelőzése
Délszaki növény védelme

A védekezés legegyszerűbb módja, ha a fa kérgét az első elágazásig fehérre festjük. De melyikünk szeretne a kertjében fehér törzsű fákban gyönyörködni? Díszkertekben inkább gondoskodjunk az árnyékolás más, kevésbé szembetűnő módjáról! A fa töve köré kötözött örökzöld gallyak vagy a nádfonat is megfelelő védelmet biztosít.

A fák és cserjék védelmét szolgálja a talajtakarás is. Terítsünk érett komposztot a törzs köré, és takarjuk vastag lombréteggel. A trágyázás mellett a meleg takaró megóvja a gyökereket a fagytól. A különösen érzékeny délszaki származású növényeket nem elég a talaj szintjén védeni, hanem az ágrendszert is meleg kabátba kell burkolni. Legjobb száraz lombbal vagy szénával vastagon körülpárnázni az összekötözött ágakat, majd durva szövetzsákba öltöztetni a növényt. Ilyen védelem mellett még a mediterrán különlegességek is károsodás nélkül vészelik át a hazai teleket.

A téli károk megelőzése
Hosszabb fagyrepedés
Az örökzöldek fagyvédelméről egészen más módon kell gondoskodni. E növények levelei télen is megmaradnak, és folyamatosan párologtatnak. Ha a fagyott talajból a gyökerek nem képesek megfelelő mennyiségű vizet felszívni, akkor a párologtatás vízvesztesége miatt a növény – különösen napos, szeles időben – kiszárad. Fontos ezért a talaj takarása és a növények téli öntözése. Az öntözésre kis adagokban, havonta egyszer-kétszer, fagymentes napokon kerüljön sor.

Az örökzöldekre leselkedő másik veszély a hó. A vastag, nehéz hótakaró ívesen meghajlítja az ágakat, amelyek olvadás után sem egyenesednek ki. A hónyomást szenvedett tuják, tiszafák elvesztik kúpszerű alakjukat és ezzel együtt díszítőértéküket is a kertben, ezért – különösen ott ahol a tetőről lezúdul a hó – az örökzöldeket már ősszel kötözzük körbe, és havazás után rázzuk le róluk a fehér leplet.

Az egynyári és évelő fajok teleltetése nem ad sok feladatot, viszont a hidegre érzékeny hagymás, gumós növények föld alatti részeit még a fagyok előtt fel kell szedni. A kerti kanna, a liliomfélék, a kardvirág, a dália és társaik csak fagymentes helyen vészelik át a telet. Ássuk ki a hagymákat, gumókat, rázzuk le róluk a földet, és vigyük száraz, hűvös, de fagymentes helyre őket. Túl melegben vagy világosban a növények fejlődésnek indulhatnak, ezért a legalkalmasabb tárolóhely a sötét pince.

Barta István