Tudatos vásárlás: elkötelezettség és öröm
A legfőbb cél a fogyasztók meggyőzése, segítése a környezettudatos, etikus vásárlás és életmód fontosságáról. Legalapvetőbb üzeneteiket a tudatos vásárló 12 pontjában foglalták össze (lásd a keretben). Kicsit sarkítva: a klasszikus fogyasztóvédelem szerint tudatos vásárló az, aki nem hagyja, hogy átverjék, aki tisztában van fogyasztói jogaival, és él is ezekkel. Aki tájékozódik az árakról, a termékek minőségéről, a kapcsolódó szolgáltatásokról, és mindezek tudatában a legjobb ajánlatot választja ki.
A magazin szerint ez kevés, a tudatos vásárlás ma többet jelent ennél, fontos, hogy saját magunkon túl másokra is tekintettel legyünk: a többi emberre, születendő gyermekeinkre, unokáinkra, mi több, az állatokra, növényekre, az ökológiai rendszerre, egyszóval mindazokra, akik körülvesznek minket. A tudatos vásárló olyan fogyasztói döntéseket próbál hozni, amelyekkel nemcsak ő, hanem a világ is jól jár.
A gazdaság, de a társadalom is jórészt a fogyasztás köré szerveződik. A vállalatok igyekeznek kitalálni, befolyásolni, mi tetszene a fogyasztónak, hiszen ez a piaci siker záloga. Ám a fogyasztás társadalmi, kulturális, sőt pszichológiai jelentőséggel bír. Mára a reklámoknak és a kereskedelmi médiának a vártnál sokkal jobban megnőtt a befolyása. Személyes benyomásunk pedig gyakran kibogozhatatlanul összefonódik a vásárolt termékek imidzsével. A gazdaságnak és a fogyasztásnak alapvetően át kell alakulnia ahhoz, hogy társadalmilag és ökológiailag fenntartható legyen. Ezért a változásért mindenki másképp tehet, azonban mindannyian vásárolunk. Magyarországon mintegy kilencmillió ember hoz naponta, hetente valamilyen vásárlói döntést. Ez óriási erő. Ha e döntéseknek csak egy része tudatos etikailag és környezetileg, az már sokat nyom a latban.
Ha többé-kevésbé betartjuk a vásárlói „tizenkét parancsolatot”, sikerélmény lehet a beszerzés. Fordítsunk rá időt és energiát! Igaz a régi mondás: messziről jött ember azt mond, amit akar. Valóban, a messziről jött termékről keveset tudunk, ellenőrizhetetlen. S arról még szó sem esett, hogy egy áru létrejötte és értékesítése milyen sok mindent takar. Az a tény, hogy a csokoládénkhoz a kakaót gyermekrabszolgák szüretelték, vagy hogy a márkás sportcipő milyen elképesztően megalázó és kizsákmányoló munkakörülmények között készült valahol Délkelet-Ázsiában, hozzátartozik a létrejött termék etikai értékéhez, és a vásárlónak is ismernie kell a háttérkörülményeket.
A másik alapvető probléma az, hogy a mai gazdaság ökológiailag nem fenntartható. Minden komoly környezetvédelmi kutatás arra figyelmeztet, hogy túl sok anyagot, energiát vonunk el a környezetünkből, s temérdek a miattunk keletkezett szenny, hulladék és káros, sokszor veszélyes anyag a bennünket körülvevő világban. Mindeközben visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozunk. A számítások szerint azonban az ökológiai katasztrófáért korántsem pusztán az emberiség növekvő létszáma a felelős, hanem sokkal inkább a fejlett országok pazarló életmódot folytató lakossága: az összes anyag- és energiafelhasználás nyolcvan százaléka a világ összlakosságának mindössze húsz százalékát adó fejlett országokban (köztük hazánkban) realizálódik!
A tudatos vásárlóknak szóló honlapot készítőik azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet az etikailag és környezetileg tudatos vásárlás jelentőségére. Elsősorban kérdéseket vetnek fel, de persze válaszokat is igyekeznek megfogalmazni. Noha komoly és fontos ügyekről esik szó, ezt közérthetően, nem túlkomolykodva és főleg nem fontoskodva teszik. A tudatos vásárlás pedig nemcsak elkötelezettséget kíván, hanem örömet is okoz.
-járay-