Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A virágok nyári gondozása

Túl vagyunk a növények tavaszi ébredésén, sok faj virágzásának kezdetén, s már eltelt az első nyári hónap is. Szabadban fejlődő kedvenceink még legszebb arcukat mutatják, de ebben az időszakban sem szabad engedni a csábításnak és hosszabb időre felhagyni a teraszon, kertben vagy az ablakpárkányon fejlődő növények gondozásával.

Furcsa átmeneti időszakot él a természet a tavaszi kertészkedésre ösztönző hónapok és a nyári forróság hetei között. Különösen egy ilyen csapadékos évben hajlamosak a kertbarátok megpihenni: a tavaszi munkák befejeződtek, öntözni sem kell, mert a rendszeres csapadék bőségesen kielégíti a szabadban élő növények igényét. A gyorsan fejlődő füvet néha le kell kaszálni, de más feladatot most nem ad a kert. A látszólagos „uborkaszezon” azonban megtévesztő lehet!

A virágo nyári gondozása
A hervadó virágokat szedjük le, hogy a többi teljes szépségében pompázhasson

A tavasszal kiültetett egynyári virágok mostanra megerősödtek, és bokrosodva ontják virágaikat. A sok eső jót tett nekik, de a hoszszan tartó virágzást lehetővé tevő lombozat kifejlődéséhez a napsütésen és a vízen kívül tápanyagokra is szükségük van. A cserépben vásárolt palánták földje sok tőzeget, perlitet tartalmazhat, ami kedvezően hat a szerkezetére, de kevés tápanyagot képes tárolni. Nincs baj, ha jó minőségű virágföldbe, vagy a kert trágyázott talajába ültetjük őket, de ha szűk cserépbe, ládába, sovány, évek óta használt közegbe kerülnek, akkor hiába keresik gyökereikkel a tápanyagokat. Ezen – most még – tápoldatozással lehet segíteni. A különböző kultúrák (balkonládák, muskátli, egynyáriak stb.) részére összeállított folyadékok vízben jól oldódnak, könnyen és gyorsan hasznosulnak. Az intenzív növekedés időszakában heti egyszer, ezt követően nyár végéig kéthetente érdemes belőlük az öntözővízhez keverni.

Sok tavaszi virág nyílása már befejeződött. Ezeknél a töveknél érdemes megfontolni, hogy szükségünk van-e azokra a magokra, amelyeket a virágok helyén nevel a növény. Ha igen, akkor gondoljunk a kevésbé látványos folyamatokra, és gondozzuk tovább a növényt a megszokott rendben, ha viszont nem terveztük a szaporítást, akkor érdemes eltávolítani az elnyílt virágokat és a magházakat.

Így a növény minden erejét a fejlődésnek, erősödésnek szenteli, s nem terem olyan magokat, amelyekre nincs szükségünk, és esetleg a belőlük imitt-amott kikelő magoncok csak bosszúságot okoznak majd. A záporvirág például – amely ebben az évben sokszor megmutathatta, mivel érdemelte ki a nevét – tövenként néhány magház nevelése esetén nem bont több virágot. A ligetszépe nem korlátozza ennyire a virágok nyílását, de igazán hosszan csak akkor virít, ha a lehulló virágok után maradó hosszúkás terméseket idejekorán eltávolítjuk.

A virágok nyári gondozása
Az orbáncfű magjait ne hagyjuk a növényen

Sok tavasszal kiültetett növény, például a töretlenül népszerű muskátli, a hajtások és levelek fejlesztésére fordította az elmúlt heteket. Bokrosodott, zöldellt – de szeretnénk már a virágait is látni! Ha a bimbók fejlődése nem indul meg, vagy késik, akkor a speciális virágzásindító tápoldatok segíthetnek. Ezek kevesebb nitrogént tartalmaznak, azaz a zöld részek fejlődését kevésbé támogatják, míg a többi tápanyag összetételével a produktív fázis felülkerekedését segítik. Az oldatok nem minden esetben hoznak látványos és gyors változást, de a jó kondícióban lévő, egészséges töveknél, amelyek a fajnak megfelelő körülmények között élnek, általában segítenek.

A nyári metszés ideje is most jött el. Persze nem vaskos ágak eltávolítására kell gondolni, hanem az elvirágzott, vagy egyre csökkenő mennyiségű virágot bontó növények metszésére, amivel az oldalhajtások fejlődését segíthetjük elő. Ha a növények elvesztik a hajtás végi virágokat, az oldalhajtásokon próbálják meg pótolni a hiányt. Ezt a természetes folyamatot segíthetjük a növény visszametszésével, amivel egyrészről csökkenthetjük az egyszerre fejlődő oldalhajtások mennyiségét, másrészt kiválaszthatjuk, melyek erősödjenek és fejlesszenek virágot. Ha a megfelelő időben és módon metsszük meg a növényeket, akkor az egyébként csak egyszer virágzó tövek egy – szerényebb – második virágzással is megajándékoznak minket.

Arra azonban figyelni kell, hogy a lemetszett ágakkal a növény ne veszítse el leveleinek és virágbimbóinak túl nagy arányát, mert ez megakadályozza a gyors regenerálódást. Ugyanez a metszés több, nem a virágáért nevelt kerti növénynél (levéldísznövényként ültetett egynyáriaknál, fűszernövényeknél stb.) is szép eredményt hozhat. A levéldísznövények bokrosodásában, kompakt alakjának megőrzésében segít a metszés, aminek a nyomait egy-két hét alatt elrejtik az új hajtások.

Barta István