Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A Szent Anna-réttõl Csíksomlyóig

Gyalogos csoport indult a Normafa melletti Szent Anna-rétről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. A zarándoklat része a Hegyvidéket is érintő Mária-út kiépítésének, amelyről lapunk is beszámolt már. A kezdeményezést a hegyvidéki önkormányzat is támogatja.
Tavaly a menyasszonyom járta végig ezt az utat, az idén én is szeretném. Egyfajta lelki felkészülésnek gondolom a házasságunk előtt – magyarázza Katona Pál annak okát, hogy néhány társával együtt miért kelt útra még április 21-én a Normafa melletti Szent Anna-rétről, hogy negyven nap és kilencszázhúsz kilométer gyalogolás után, május 30-án részt vehessen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A fiatalembertől azt is megtudtuk, hogy egy közösségi ok is vezérli őket vándorútjukon: céljuk, hogy felderítsék, építsék, másokkal megismertessék a Mária-utat, találkozzanak, beszéljenek olyan emberekkel, akik segíteni tudnának a zarándokút fejlesztésében.
 
A Mária-út ugyanis még csak kiépítés alatt áll. Ha majd a jelzéseket mindenütt felfestik, és nyomtatott kiadványban is ajánlott szálláshelyek várják az érdeklődőket, akár az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig is elgyalogolhat az útnak induló, legyen az turista, útkereső vagy a hitét megélő zarándok – magyarázza lapunknak Molnár András, a zarándokút létrehozását maga elé célul tűző Mária Út Egyesület koordinátora. Ez a Közép-Európán átívelő spirituális út összesen 1400 kilométer, melynek több mint 900 kilométeres szakaszát járják most a zarándokok. „Idén még csak előre leszervezett szálláshelyeken, plébániákon, kolostorokban, iskolákban, közösségi házakban és családoknál hajtják le fejüket, de reméljük, néhány éven belül bárki elindulhat az úton” – teszi hozzá.
 
a_szent1
Egy szentmisét követően indultak útnak a zarándokok
 
A zarándokút – nevéhez híven – főként Mária-kegyhelyeket köt össze, de számos egyéb búcsújáróhelyen is keresztülvág. Útvonala elsősorban a természetben vezet, igyekszik elkerülni a forgalmas közutakat. Az egyesület szeretné, ha olyanok is használnák majd, akiknek nincsen több tíz nap szabadságuk. Erre példa az idei „terepbejáró” zarándoklat is: mindössze hárman teszik meg a teljes utat, de rövidebb szakaszokra több mint húszan jelentkeztek, mi több, az első híradásokat követően egy hét alatt hárman csatlakoztak, akik a sajtóból értesültek a Mária-út létéről. Az egyesület kerékpárral bejárható útváltozatot is tervez.
 
Az egyesület tevékenységének első kézzelfogható eredménye éppen a Hegyvidéken valósult meg: itt festették fel az első útjelzéseket (eddig már 15 kilométer hosszon). A szabvány méretű turistajelzés fehér alapon kis lila „m” betűt formál, amelynek középső szára egy vízszintes vonalkával keresztet alkot. A zarándokok ezen a jelzésen haladhattak a Normafától a Városmajorig, de már a Normafától Makkosmáriáig is elkészültek a jelzések.
 
Az eredeti (Máriazellt Budapesten át Csíksomlyóval összekötő), prioritást élvező zarándokút terve mára kibővült egy északabbra, Esztergomon át vezető útvonallal, sőt, egészen távoli célként felmerült egy észak-déli, a lengyelországi Czestochowát a boszniai Medjugorjéval összekötő út terve is. A kelet-nyugati és az észak-déli útvonal a Hegyvidéken, a Szent Anna-réten találkozna. A Budapestet Esztergommal összekötő gyalogutat már budapesti önkéntesek szervezik, könnyen lehet, hogy ez az egyelőre „mellékútnak” szánt szakasz hamarabb elkészül, mint az erdélyi részek.
 
a_szent2
Az első útjelzések
 
A zarándokok indulását megelőző sajtótájékoztatón Bencsik János, Tatabánya polgármestere, a Mária Út Egyesület alapító tagja úgy vélte: a zarándokútvonal (egyéni spirituális jelentőségén túl) elsősorban azoknak a kistelepüléseknek jelenthet sokat, amelyeken áthalad. „Megadja az önbecsülés lehetőségét. Meg tudják mutatni, vissza tudják helyezni magukat újra a térképre. De az út megélhetési lehetőséget is nyújthat egy-egy családnak, amelyik arra rendezkedik be, hogy szállást biztosítson a zarándokoknak” – fogalmazott a polgármester.
 
Hogy nem csak a kistelepülések tartják fontosnak a Mária-utat, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Hegyvidék önkormányzata is felkarolta a kezdeményezést. Sikota Krisztina önkormányzati képviselő, a helyi kulturális bizottság elnöke személyesen is részt vett a zarándoklatot indító szentmisén. A kerületiek nevében kifejezte örömét, hogy éppen a Hegyvidékről indult el a zarándoklat, és megtiszteltetésnek tartotta, hogy a kelet-nyugati és az észak-déli Mária-utak „éppen a mi kis Szent Anna-kápolnánknál találkoznak. S e megtiszteltetés kötelez is minket arra, hogy a kerület minden lehetőségével támogassa a Mária-út kiépítését, fenntartását és népszerűsítését.”
 
Marosi Csilla–Salamin András
 
A SZENT ANNA-RÉTI KÁPOLNÁK TÖRTÉNETE
Ma a Normafa szomszédságában lévő Szent Anna-réten egy kicsiny kis kápolna áll. Elődjét Szent Anna – Szűz Mária édesanyja, Jézus nagymamája – tiszteletére emelték a budakesziek 1825–30 között. Anna-napon zarándoklatot vezettek ide, majd az 1944–45-ös ostrom után vasárnap délelőttönként szentmisét is tartottak benne. A kápolnát 1946-ban lerombolták, majd 1992-ben, a Budapest-Zugligeti Egyesület századik születésnapjára a Salamin család újra felépítette.
A kápolna mellett egy emléktáblát látunk, amely jelzi, hogy 1944-ben itt rakták le egy másik kápolna, a Világ Királynője engesztelő kápolna alapkövét. Ennek története az 1940-es évekig nyúl vissza, amikor Mária Natália magyar misztikus nővér Jézustól kapott üzeneteit tolmácsolva kérte, hogy azon a helyen építsék fel a Világ Királynője engesztelő kápolnát.
1942-ben társulat alakult a kápolna felépítésére, a főváros vezetése pedig az üzenetekben megjelölt helyen, a Szent Anna-réten nagy területet ajándékozott erre a célra. Hermány Géza építészmérnök 1942 őszén kapott megbízást a terv elkészítésére, de Serédi Jusztinián bíboros csak két évvel később hagyta jóvá a kápolna felépítését. 1944. december 8-án, miközben Molnár László, a Batthyány téri Szent Anna-templom esperesplébánosa felszentelte a Világ Királynője engesztelő kápolna alapkövét, bombák hullottak Budapestre. A kápolna azóta sem épült fel.