Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez
Nem_zarjak_el_a_vizet_Csillebercen

Nem zárják el a vizet Csillebércen

Mintegy kétszáz család maradhatott volna vezetékes ivóvíz nélkül a csillebérci üdülőtelepen, ha a Hegyvidéki Önkormányzat nem nyújt időben segítséget. A belső hálózatból ugyanis nagy mennyiségben szivárog a víz, a vízművek a szolgáltatás szüneteltetését fontolgatta. A kerület vezetésével zajló egyeztetés után a cég szerencsére visszakozott; az önkormányzat ráadásul segítséget nyújt a lakóknak a hálózat újjáépítésében.

Évtizedek óta problémák forrása a csillebérci üdülőtelepen, hogy az ott épült több száz ház, valamint a hozzájuk vezető ösvények összesen öt helyrajzi számon, osztatlan közös tulajdonú ingatlanokon találhatók. Közös tulajdonban van az elavult vízvezeték-hálózat is, amelynek felújítására senki nem költött az elmúlt hatvan évben. A Fővárosi Vízművek ezért úgy döntött, amíg a környéken élők nem teszik rendbe a tulajdonukban lévő hálózatot, addig elzárja a főcsapot.
A mielőbbi rendezés érdekében a Hegyvidéki Önkormányzat felajánlotta segítségét a csillebércieknek. Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője elmondta, az önkormányzat igyekezett katalizátor szerepet betölteni a helyzet rendezése érdekében, hónapok óta szorosan együttműködik az ott élőkkel, illetve az utóbbi hetekben több egyeztető tárgyalást folytatott a lakók és a vízművek között. Ennek eredményeképpen létrejött a megállapodás: a szolgáltató 2011. november 15-ig nem zárja el a vizet. Az időpont azonban senkit nem szabad, hogy megtévesszen, hiszen az elvégzendő munka tekintetében igen szoros a határidő. Ez idő alatt meg kell terveztetni, jóvá kell hagyni és ki kell építeni az új vízvezeték-hálózatot, ami a tulajdonosok koordinált és együttműködő magatartása nélkül nem lehetséges.
A hosszú távú cél az, hogy az osztatlan közös tulajdonú területen önálló telektestek jöjjenek létre, így minden telektulajdonos a vízművekkel (is) önállóan szerződhetne. Ez a folyamat azonban a lakók pozitív hozzáállása esetén is még évekbe telhet, ezért jelenleg az a feladat, hogy a tulajdonosok közösen új vízhálózatot alakítsanak ki, és ezt a rendszert az átláthatóbb elszámolás érdekében több kisebb egységre bontsák, ennek megfelelően több mellék-vízmérőórát szereljenek fel. Eddig ugyanis a teljes lakónegyed fogyasztását egyetlen fővízmérőóra mutatta, a belső elszámolás korábbi rendszere viszont csődöt mondott: a lakók által alapított egyesület, amely a vízművekkel szerződést kötött, feloszlott, mert kevesebben fizették a számlát, mint ahányan fogyasztottak, így mára mintegy tízmillió forintos köztartozás halmozódott fel.
A vízművekkel kialakítandó új elszámolási rendszer elindítását segíthetik azok a használati megállapodások, amiket dr. Zsilinszky Tibor ügyvéd – az önkormányzat által megbízott jogi képviselő – íratott alá a tulajdonosokkal az elmúlt egy év során. Az önkormányzat kifejezetten a csillebérci helyzet előremozdítása érdekében kérte fel őt, hogy segítse a tulajdonosok közti tárgyalásokat, megkönnyítve ezzel az évek óta tartó helyzet rendezését.
Az ügyvéd elmondta: a lakók közti közvetítőszerepe mellett sikerült jelentős számú használati megállapodást kötnie a tulajdonosokkal. Azt kellene elérni, hogy az egész üdülőtelepen rögzítsék a használati helyzeteket, ami nagy előrelépést jelentene a kialakult állapot végleges megoldásában, hiszen a megállapodás mellett egy térképes dokumentum alapján pontosan lehet tudni, hogy kik használják az osztatlan közös tulajdonú területen lévő telkeket. A rendszeres egyeztetés és közvetítés eredményeképpen az aláírt megállapodások száma folyamatosan nő, segítve ezzel a terület rendezését.

z.