Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez
Az_elet_tiz_percben1

Egy élet tíz percben

Ticket címmel új animációs filmet mutatott be a Hegyvidéken élő és alkotó Rofusz Ferenc rendező. A mű a harminc évvel ezelőtt Oscar-díjjal jutalmazott A légy című alkotás bravúros technikai megoldásait követi – ezúttal is egy kézi rajzokon alapuló háttér-animációs film készült.

A Millenárison rendezett FesztMagyar fesztivál nyitóeseményeként vetítették le Rofusz Ferenc új alkotását, a Ticket (Jegy) című filmet. „Születéskor minden ember kap egy jegyet, csak azt nem tudhatja, hány megállóra és melyik osztályra szól” – adott a címre magyarázatot a rendező a premier alkalmából tartott pódiumbeszélgetésen.
A tízperces mű az emberi élet legfontosabb állomásain vezet keresztül. Akárcsak A légy című filmben, ezúttal is a főszereplő szemével látjuk a történetet – vele együtt születhetünk meg, s élhetjük át a gyerekkor, a fiatalság legszebb pillanatait, az első randevút, a gyermekek születését, az unokákkal együtt töltött boldog órákat. Az élet rendje az, hogy egyszer véget ér: így azt is láthatjuk, amikor – a mű képi metaforáját kölcsönözve – elindulunk lefelé a mozgólépcsőn. A film végén sírásó temeti el a kamerát, ahogyan a koporsót a sírgödörben lassan elfedi a föld, úgy sötétül el előttünk a vászon a vetítésen.
Az élet értelmét kíméletlen őszinteséggel kereső alkotás nem teszi boldogabbá a nézőt, viszont garantáltan elgondolkodtat mindenkit arról, mi a fontos gyorsan múló életünkben. „Valóban nem lett túl boldog a film” – ismerte el az alkotó, aki szerint a komor hangvétel volt az oka annak, hogy nem találtak egyetlenegy magáncéget sem, amelyik támogatta volna munkájukat. „Végül még egy temetkezési vállalatot is megkerestünk, úgyis témába vág a film, de ott is elutasítottak” – mesélte iróniával a rendező.
„Nem voltam depressziós a filmkészítés során” – mondta Rofusz Ferenc, aki úgy érzi: ezt a komoly témát is sikerült humorral megközelítenie. A film szereplőit egytől egyig létező személyekről mintázta – még az egyik jelenetben felbukkanó kutya is valós. Ő maga is feltűnik abban a részben, amikor a főszereplő felnőttként a családi fotóalbumot nézegeti – az album egyik lapján az a fénykép látható, amely harminc évvel ezelőtt róla készült az Oscar-díj átvételekor.
„Nagyobbik fiam unszolására határoztam el, hogy A légy mintájára készítek még egy filmet” – mesélte a rendező. A Ticket is a háttér-animációs technikára épül, tehát nem állandó hátterek előtt mozog egy figura, épp ellenkezőleg: a főszereplő szemszögéből változik folyamatosan a háttér. Ennek megvalósításához óriási munkára volt szükség, hiszen akárcsak A légy esetében, ezúttal is szinte minden egyes képkockát kézzel kellett megrajzolni – csak néhány effekthez hívták segítségül a számítógépet. Míg az Oscar-díjas filmnél összesen háromezer-hatszáz háttérrajzot használtak fel, addig a Tickethez Rofusz Ferenc Veres Gabriella és Tenkei Péter animátorral mintegy hétezer képet rajzolt. Az előbbi film befejezéséhez két év, a mostanihoz négy esztendő kellett.
„A kézzel készült rajzok textúráját semmilyen számítógépes animáció nem tudja visszaadni” – indokolta Rofusz Ferenc, miért választotta a rajzfilmkészítés hagyományos, hosszú és fáradságos módját. A több mint húszmillió forintos költségvetésű Ticket munkálataihoz a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyújtott anyagi segítséget.

z.

Rofusz Ferenc 1946-ban született Budapesten. Már általános iskolás korában érdeklődött a filmkészítés iránt, ezért a Dési Huber Istvánról elnevezett rajzkörbe és a Ferenczy szakkörbe járt. Később a Mafilmnél kezdett dolgozni mint díszletfestő és trükkfilmrajzoló. 1968-ban felvételizett a Pannónia Filmstúdióba. Ő is – akárcsak Jankovics Marcell – fázis-, majd kulcsrajzolóként, később animátorként dolgozott. Közreműködött az 1973-ban bemutatott János vitéz elkészítésében, majd Jankovics Marcell mellett, társrendezőként, a Gusztáv sorozatot jegyezte. A Kő című, első önálló animációs filmjét 1974-ben mutatta be. Következő alkotása a háromperces A légy, amely 1981-ben Oscar-díjat kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. Egy esztendővel később készült el a Holtpont című animációs filmje, két évvel utána pedig a Gravitáció, amelynek forgatókönyvét már tíz esztendővel korábban beadta a stúdiónak. 1984-ben Németországba, 1988-ban Kanadába költözött; az ezredforduló óta ismét Magyarországon dolgozik. A Hegyvidéken él és alkot, tudását a Budai Rajziskolában adja át a fiataloknak, az intézmény felkérésére ő indította el az animációs képzést. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egy évvel ezelőtt címzetes egyetemi tanárává választotta, elismerve a fiatal tehetségek gondozása, valamint a magyar animáció ügyének előmozdítása érdekében folytatott tevékenységét.Az_elet_tiz_percben2