Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Lezarultak_a_gimnaziumi_felvetelik

Lezárultak a gimnáziumi felvételik

Mint az már köztudott, idén januártól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hatáskörébe tartoznak az általános iskolák mellett a korábban önkormányzati fenntartású középiskolák is. Az idei felvételi eredményekről és a változásokról Fodor Gábort, a KLIK tankerületi igazgatóját kérdeztük.

– Vannak az iskolák életében meghatározó pontok, amelyek sosem változnak – kezdte Fodor Gábor –, ugyanakkor folyamatosan az érdeklődés középpontjában állnak. Ilyen az elsősök beíratása, a középiskolai felvételi és az érettségi. Ezek az események jogszabályok által jól körülhatárolt rendszer szerint működő eljárások. A jelenlegi – 2000-ben életbe léptetett, jogilag egységesen szabályozott és számítógépes szoftverrel támogatott – felvételi eljárási rendre azért volt szükség, mert a négy-, illetve a hatosztályos gimnáziumok felvételi eljárásai jelentősen eltértek egymástól. Ezért szabályozták azt, hogy mely iskolák tarthatnak felvételit, központi írásbeli feladatsorokat dolgoztak ki az eljárásrend mellé, kijelölték a felvételi vizsga napját. A szoftver a diákok által megjelölt középiskolai sorrend, a központi dolgozat eredményei és a férőhelyek alapján sorolja be a diákokat a különböző iskolákba.

Mik az idei általános tapasztalatok?

– A tankerületben három gimnáziumban, az Arany Jánosban, a Városmajoriban és a Tamási Áronban felvételiztek a diákok. Minden probléma nélkül zajlott le, szabálytalanság sehol nem történt.

Milyen létszám alakult ki?

– Ezt csak azután tudjuk, miután az intézmények megkapják az Oktatási Hivatal győri központjában feldolgozott adatokat, amelyeket április végére várunk. Általánosságban elmondható, hogy a kerületben három–tizenegyszeres volt a túljelentkezés.

Bővül a középiskolai paletta szakpárokkal, tagozatokkal?

– A Városmajorban egy képzéssel bővült a tagozati kínálat. A korábbi évekhez képest egyszerre indul, a kilencedik évfolyamon: ének-zene, biológia, matematika, informatika és spanyol vagy német nulladikos nyelvi előkészítő képzés. Az Arany János nem változtatta meg az eddigi beiskolázási gyakorlatát, profilját, és a Tamási Áron sem, amely már második éve nem tud portugál nyelvi előkészítő tagozatot indítani, mivel a törvényi változások ebből a tárgyból jelenleg nem teszik lehetővé az emelt szintű érettségit, így a tanulók nem is jelentkeznek erre a nyelvre.

A változások hogyan érintik a hatosztályos, illetve két tannyelvű középiskolákat? Mire készüljenek azok a gyerekek, akik ezekbe járnak?

– A törvényi előírások szerint a most felvételt nyert, hatosztályos és nyelvi előkészítő iskolát kezdő diákoknak már B/2 szintű középfokú nyelvvizsgáig kell eljutniuk az érettségi évéig, vagy sikeres emelt szintű nyelvi érettségit tenniük az adott emelt szintű képzésben oktatott nyelvből. Egyelőre azonban nehezen érthető ez az elvárás, mivel a nyelvvizsga letétele ma még pénzbe kerül, az iskola nem írhatja elő egy fizetős eredmény elérését a diákjai számára. Másrészt emelt szintű érettségi vizsgát szabad választás alapján lehet tenni, ezért jelenleg szintén nehéz értelmezni, milyen kényszerrel írható elő, hogy a szabadon választható közép- és emelt szint közül valaki a sokkal nehezebbet válassza. Bizonyára erre a kérdésre majd az új köznevelési törvény megjelenő végrehajtási rendeletei és azok kiegészítései vagy módosításai adnak választ 2016-ra, amikor esedékes lesz. Ám addig még sok idő van, elég, ha a diákok a tanulásra összpontosítanak.

(ai.)