Természetességéért szeretjük a Normafát

Az önkormányzati koncepció számos elemét bírálták az elmúlt hónapokban. Mi a fő problémájuk a Normafa rendbetételére irányuló törekvéssel?

– Az, hogy „fordítva ülünk a lovon”: előbb fogadnak el egy törvényt, amivel az összes létező szabályozás alól kiveszik a területet, utána készítenek hatástanulmányokat egy koncepcióról, ezután lesznek meg a tervek, s majd csak negyedik lépésben kérdezik meg a lakosságot. Mi történik, ha nemet mondanak az itt élők a tervekre? Ez egy feje tetejére állított folyamat.

A polgármester több alkalommal is elmondta, hogy ha az itt élők nemmel szavaznak a részletes tervekre, akkor nem nyúlnak a Normafához. A korábbi szabályozás eddig lehetetlenné tette, hogy bármiféle fejlesztés megvalósulhasson a területen. Miért baj, ha egy új törvény erre lehetőséget teremt úgy, hogy a kerület helyi szinten határozza meg, mit lehet csinálni a területen?

– Ha megkérdezték volna az embereket, majd elkészítik a hatásvizsgálatokat, lehetett volna tudni, pontosan mire van igény, mit lehet megvalósítani. Például miért kellett most jogszabályba foglalni, hogy nyolcszáz négyzetméter alapterületű kápolna épülhet? Teljesen mindegy, végül hány négyzetméter lesz, az ilyen részletességű szabályozás nem törvénybe való.

Pillanatnyilag még csak egy tervvázlat létezik, viszont annál több a megalapozatlan „értesülés”. Amíg nincsenek részletes, végleges tervek, addig miről lehetne megkérdezni az embereket?

– Ennek van egy Nyugat-Európában már kiforrott módja, a közösségi tervezés. Alapvető kérdés: mit akarunk kezdeni a Normafával? Jól hangzik a parkként használt erdő, ám a Normafa akkor sem közpark, hanem erdő. Azért szeretik az emberek, mert természetes, mert ritka növények és állatok élnek itt.

A Normafa környéke régóta népszerű a kirándulók, turisták, amatőr sportolók körében, ugyanakkor az utóbbi években egyre kaotikusabbak ott az állapotok. Ezt szeretné megoldani az önkormányzat fejlesztése. Ezzel ön nem ért egyet?

– Valóban, most is használják a területet síelésre, szánkózásra, futásra, kerékpározásra. Szerintünk azonban a tervezett beruházás teljesen átalakítja, megváltoztatja a jelenlegi használatot.

 A következő hónapokban valószínűleg több fórumon is zajlik majd párbeszéd a Normafáról. A sísport hazai képviselőinek legutóbbi, normafai konferenciája rámutatott: sokan örülnének, ha helyre lenne állítva a régi sípálya a lakóhelyüktől nem messze, ahová akár hétköznapokon is kijárhatnak néhány órára, akár kisgyerekekkel síelni, ahol biztonsággal meg lehetne tanulni a sportág alapjait…

– Én is nagyon szeretem a síelést, a Normafa azonban nem alkalmas arra, amiért az emberek a külföldi síterepeket választják, nem válthatja ki az ausztriai, szlovákiai helyeket. A síelők konferenciáján is arra helyezték a hangsúlyt a felszólalók, hogy itt egy tanulópályát lenne érdemes létrehozni. Ehhez azonban nem kell a Harangvölgyben betontalapzatokra helyezett székes felvonót telepíteni, elegendők lennének a csákányos, tányéros felvonók is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy jelenleg sokkal több szánkós van a területen, mint síelő – ennek ellenére azon a pályán, ahol főként szánkózni szoktak télen, csak síelni lehetne.

Jobbnak látná, ha minden maradna a régiben, vagy ön szerint is szükség van változásokra?

– Szerintem hiba lenne a Normafát parkká alakítani. Lenne mit fejleszteni, de nincs szükség sportkomplexumra. A Normafa egy unikum a maga természetességével – ezt nemcsak én gondolom így, hanem még nagyon sok természetszerető ember. Úgy kellene fejleszteni a területet, hogy az emberek közérzete jobb legyen, ugyanakkor a lehető legkevésbé sérüljön a természet, s ehhez kikérném a természet- és környezetvédők véleményét. Ki lehetne rakni több szemetest, meg lehetne oldani, hogy azokat gyakrabban ürítsék. Elférne egy-két kulturált nyilvános illemhely, sőt, pelenkázó is, például az Anna-réten, ahová nagyon sok család jár. A kedvelt futóútvonalak állapotán szintén lehetne javítani. Kezdeni kell valamit a közlekedési problémákkal is, amelyekre megoldást kínálna a Normafa fejlesztésétől független fővárosi projekt, a fogaskerekű vonalának tervezett meghosszabbítása. Nem szeretném ugyanakkor, ha több száz négyzetméter erdőt kellene kiirtani annak érdekében, hogy még több autó férjen el.

Az önkormányzat megbízásából már hónapok óta dolgozik egy szakértői csapat a Natura 2000 hatásvizsgálaton, amit saját környezetvédelmi vizsgálatokkal egészítenek ki. A Natura 2000-es vizsgálatok első szakaszának nyilvános bemutatásán kiderült, sok minden szerepel majd a tervekben az ön által felsoroltakból. Miért gondolja, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat nem a legjobbat akarja a kerületnek ezzel a fejlesztéssel?

– Úgy érezzük, hogy egy kész koncepciót akarnak mindenáron áterőltetni ahelyett, hogy először felmérték volna a valós igényeket. A Normafának nem grandiózus fejlesztésre, hanem törődésre van szüksége.

kd.