Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Vedoernyo_a_nyari_gyerekek_folott

Védőernyő a „nyári gyerekek” fölött

„Nehéz helyzetben van a pedagógiai szakszolgálat, mert egyensúlyoznia kell az óvodák és az iskolák között – emelte ki Vári Zsuzsa, a szervezet igazgatója az önkormányzat által rendezett legutóbbi óvodavezetői értekezleten, amelyen ezúttal elsősorban az iskolaérettség felmérése, valamint az óvónők számára biztosított szaktanácsadás volt a téma. – Az óvodákon nagy a nyomás, hogy készítsenek helyet az új jelentkezőknek, az iskolákba viszont nem küldhetünk olyan gyerekeket, akik még nem elég érettek a feladatra” – fogalmazott az igazgatónő, majd hozzátette: a 2008-as születésű gyerekeknek az idén menniük kell, a 2009 tavaszán-nyarán születetteket pedig felmérésnek vetik alá.
Az ötven fővel működő XII. kerületi pedagógiai szakszolgálat munkatársai egész évben folyamatdiagnosztikát folytatnak a kérdéses gyerekekkel kapcsolatban. Végül egy héttagú szakértői bizottság vizsgálja meg a kicsiket először csoportban, majd külön-külön.
Hat gyerekre hat pszichológus és egy gyógypedagógus jut. Ők egy nyolcvanas években kidolgozott feladatsorral mérik fel a készségeket. „Ez egy jól kipróbált a teszt, ami a tapasztalatok szerint igen megbízható. Emellett jelentősen építünk az óvodák nevelőinek tanácsaira, és a szülőkkel is elbeszélgetünk a mérést követően” – folytatta Vári Zsuzsa, aki úgy fogalmazott: az iskolaérettségi vizsgálat egy folyamat vége. Ha a szülőkkel nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor a megyei tankerületi bizottság elé kerül az ügy, és ott születik meg a végleges döntés.
A korengedményes gyerekeknél a tapasztalatok szerint általában az ötödik-hatodik osztályba lépéskor derül ki, hogy elhamarkodott volt-e az iskoláztatás. Legtöbbször olyankor maradnak le a többi, náluk idősebb társuktól. A szakszolgálat vezetőjét bizakodással tölti el a gondolat, hogy a szervezet a következő évtől használatba veheti a Kiss János altábornagy utcában megüresedett iskolaépület egy teljes emeletét, sőt tornatermekkel is rendelkezik majd, így – hála a jobb infrastrukturális feltételeknek – több fejlesztésre is alkalom nyílik.
„A mai gyerekek kicsit nehezebben szocializálódnak, így néha mi is gondban vagyunk, hiszen gyakran előfordul, hogy mindeközben az értelmi képességeik megfelelők. Ezért is várjuk a szakemberek véleményét” – reagált az igazgatónő szavaira egy óvodapedagógus.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy mind biológiai, mind mentális szempontból más szinten van egy novemberi és egy júliusi gyerek, így a kerületben védőernyőt tartunk a »nyári gyerekek« fölé” – jelentette ki Gilicze Zoltán, az oktatási és közművelődési iroda vezetője.
Baksay Lászlóné, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet képzésfejlesztője az óvónők számára nyújtott új típusú szaktanácsadási lehetőségekről beszélt az értekezleten. „A szaktanácsadó feladata a pedagógusok fejlesztő célú támogatása, a tanfelügyelet feladata pedig a pedagógusok, intézmények, intézményvezetők általános pedagógiai szempontok szerint történő fejlesztő értékelése – mondta. – A szaktanácsadók évente egyszer mennek el abba az intézménybe, amelyikbe hívják őket, és segítségüket akár szakterületek szerint is igénybe vehetik az óvónők, intézményvezetők. Feladatuk, hogy általános pedagógiai és szakmódszertani támogatást nyújtsanak a pedagógus munkájának hatékonysága érdekében, de támogatják a szakmai előmenetelét is, sőt a portfolió elkészítésében is tanácsot nyújthatnak.”
Papp Judit, a II. Kerületi Pedagógiai Intézet vezetője felvázolta egy ilyen hatórás látogatás menetét: benne foglaltatik a találkozás az intézményvezetővel, az óralátogatás előtti csapatmunka, az óra- vagy tevékenységlátogatás, azt követően a megbeszélés, a pedagógus szakmai fejlődési tervének elkészítése, majd a helyszíni látogatás lezárása. Minden esetben az intézményvezetőknek kell jelezniük az igényt egy-egy szaktanácsadói látogatásra.

J. Zs.