Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Anne_Frank_naploja_kulonleges_helyen

Anne Frank naplója különleges helyen

„Remélem, hogy előtted minden titkom feltárhatom, ahogy még senki másnak, és azt is, hogy sok mindenben segítségemre leszel” – így kezdi híres naplóját a 13 éves Anne Frank. Az írásból készült képregényváltozat – naplórészletekkel, továbbá az Anne Frank Ház dokumentumaival és fényképeivel kiegészítve – most különleges helyen látható: a 2-es, a 3-as és a 4-es metró kétszáz kocsijában, a Metró Galériában július végéig.
A 2-es metró Puskás Ferenc Stadion állomásánál rendezett megnyitón előbb középiskolás diákok olvastak fel részleteket a naplóból. Dés László szaxofonjátéka után Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntötte a vendégeket. Mint kiemelte, naponta közel egymillió ember tekintheti meg a negyven tablót.
A német Frank család tagjai a nácik elől menekültek az akkor nyitott, befogadó Hollandiába, ahol a német megszállás után bevezették a zsidótörvényeket, s attól kezdve bujkálni kényszerültek. Helyi nácibarátok jelentették fel őket – előbb holland gyűjtőtáborba, majd a bergen-belseni koncentrációs táborba és Auschwitzba kerültek. A tanulság – mondta Kirschner Péter, a kiállítás rendezője –, hogy iszonyú a kísértés a jóra – segíteni az üldözötteket –, de iszonyú a kísértés a rosszra is. A kiállítás célja, hogy a jót hozza elő az emberekből.
Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere nyitotta meg a tárlatot, aki még oktatási miniszterként 2000-ben kezdeményezte, hogy az iskolákban emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól. Azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok számára fontos a személyes átélhetőség.
„Itt egy kislány arcát, tekintetét láthatja maga előtt, aki megnézi a kiállítás tablóit, elolvassa a naplót – egy kislányét, aki nem serdült nővé, nem válhatott anyává, nagymamává” – fogalmazott. A hatmillió zsidó áldozathoz nem lehet személyesen viszonyulni, egy kislányhoz igen. A jövőnk miatt fontos ez a tapasztalat – mondta a polgármester –, hogy megerősödjön a gát, különösen a fiatal generációkban, hogy ha kell, ellen tudjanak állni a gonosznak, és feltegyék a kérdést: vajon helyesen cselekszem-e? Ott, ahol máskor reklámokat láthatunk – zárta szavait Pokorni Zoltán –, most olyan üzenetek jelennek meg, amik összetartják a magyar társadalmat.

Szendeff Dániel