Komposztálható a diófalevél és a déligyümölcs?

Gyakran hallunk egymásnak ellentmondó véleményeket arról, hogy bizonyos növényi részeket beletehetünk-e a komposztba, vagy sem. Ezek közül most a diófalevélről és a déli gyümölcsök héjáról írunk részletesebben.
A diófalevélben frissen egy növekedésgátló anyag (juglon) található, amely az arra érzékeny növényekben károsodást okozhat, és ennek hatására ezek lankadni, hervadni kezdenek. Felmerül a kérdés, hogy akkor mit kezdjünk az ősszel nagy mennyiségben keletkező diófalevéllel? Tegyük zsákba, és vitessük el az FKF Zrt. begyűjtő járatával? Vagy égessük el? Inkább komposztáljuk!
A Szent István Egyetemen arra irányuló kísérleteket végeztek, hogy milyen módon komposztálható a diófalevél, és a komposztálás hatására alkalmas-e növények trágyázására. A természetes állapotú diófalevélnek és a komposztált diófalevélnek a növényi növekedésre gyakorolt hatását elemezték.
Többféle módon komposztálták a diófalevelet: egészben vagy aprítva, illetve más levelekkel összekeverve vagy csak magában. A kísérlet során különböző időpontokban vettek mintát a lebomlófélben lévő diófalevélből, ebbe gyorsan kelő magokat ültettek, és azt figyelték, milyen ütemben nőnek a növények. A különböző módszerek esetében a végeredmény nem mutatott jelentős különbséget. Az látszott, hogy minél tovább komposztálódott a diófalevél, annál jobban növekedtek a beleültetett magok. A többéves kísérletsorozat azt bizonyítja, hogy a komposztálás hatására a diófalevélben lévő növekedésgátló anyag átalakul, lebomlik, így a belőle készült komposzt nem káros a növények számára.
Tehát gyűjtsük össze a diófalevelet – akár gereblyével, akár fűnyíróval, akár lombszívóval –, tegyük a komposztálóba magában vagy más levelekkel keverve, és hagyjuk egy évig komposztálódni, hogy a talajlakó élőlények értékes tápanyagot készítsenek belőle!
A déligyümölcsöket a leszedésük után különböző vegyszerekkel kezelik, azért, hogy kibírják a hosszú szállítást. Főleg gombaölő szereket alkalmaznak, amik a hazai növényvédelemben is ismertek, engedélyezettek. Ha ezek a szerek nagy mennyiségben kerülnek be a komposztba, akkor az ott élő fonalas gombákra és sugárgombákra káros hatással vannak: gátolják lebontó tevékenységüket, illetve teljesen elpusztíthatják őket.
A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha olyan déligyümölcsöt vennénk, aminél egyáltalán nem használtak vegyszereket. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor sem kell a szemétbe dobnunk a déligyümölcsök héját. Már a legkisebbeknek is azt tanítjuk, hogy mielőtt megesznek egy gyümölcsöt, alaposan mossák meg. Ezt a déligyümölcsöknél általában elmulasztjuk, mondván, a héját úgysem fogyasztjuk el. Viszont a komposztlakó élőlények igen! Gondoljunk rájuk is, és fogyasztás előtt mossuk meg jól a déligyümölcsök héját, csak ezután tegyük bele a maradékot a komposztba.
Mielőtt bedobjuk a gyűjtőedénybe a héjat, érdemes felaprítani ujjnyi darabokra, hiszen aki aprít, az „gyorsít”. A kisebb darabok könnyebben elkeverednek más komposztalapanyagokkal, a talajlakó élőlények gyorsabban le tudják bontani ezeket, így hamarabb lesz értékes tápanyagunk. Figyeljünk a mennyiségekre és az arányokra is, vagyis arra, hogy csak kis mennyiségben kerüljön déligyümölcs a komposztálónkba, a nagyobb részt más növényi alapanyagok tegyék ki!

Eleőd-Faludy Gabriella