Egyeztetés a Szilassy úti lakók képviselőivel

A Szilassy úti társasházakban élők a múlt év végén megrökönyödve tapasztalták, hogy a szomszédjukban található erdős, de magántulajdonú építési telken favágások kezdődtek. A lakók bejelentéseire – akik arra gyanakodtak, hogy a fákat jogsértő módon távolítják el – az önkormányzat munkatársai több alkalommal is helyszíni ellenőrzést tartottak.
Az ellenőrzések során megállapították, hogy kizárólag cserjék, invazív növények, tíz centiméternél kisebb törzsátmérőjű fák, valamint gyümölcsfák eltávolítása történt, amihez a korábbi és a január 1-jétől hatályban levő új önkormányzati rendelet értelmében sem kell engedélyt kérni, tehát nem történt jogellenes fakivágás. Erről tájékoztatták is a bejelentőket, azonban a munkálatokkal és a telek jövőjével kapcsolatos félelmek nem csillapodtak, ezért az önkormányzat egyeztetést kezdeményezett a lakók és az építési telek tulajdonosának képviselőivel.
A megbeszélésen a telektulajdonos képviselői elmondták, jelenleg a terület megtisztítása és felmérése zajlik a jogszabályi előírások betartásával, építési tervek azonban még nincsenek, arról, hogy beépítik a telket, nem született tulajdonosi döntés. A szomszédok nehezményezték, hogy előzetesen nem tájékoztatták őket a favágók megjelenéséről, ráadásul a kivágott fákat a helyszínen darálják le, ami nagy zajjal jár. Szerintük a legálisan eltávolítható fák esetében is felesleges a vágás mindaddig, amíg nincsenek konkrét építési tervek.
„A fakivágások és fapótlások szabályozása a XII. kerületben különösen szigorú, szemben más, hasonló környezeti adottságú kerületekkel, ahol sokszor semmilyen rendelet, szankció nem védi a zöld területeket” – mondta el a találkozón Váczi János alpolgármester. Hozzátette, hogy a fadarálás zaja miatt zajvédelmi szakembert küldtek a helyszínre, aki szerint a rendeletben foglalt előírásokat betartották; ezzel együtt ők is arra kérik a tulajdonost, hogy csak a legszükségesebb munkálatokat végezzék, és azokat is a lakóházaktól lehetőleg minél messzebb.
Az alpolgármester arról is beszélt, hogy az 1800-as évek vége óta létező, kiszabályozott telek lakóövezeti besorolásáról néhány évvel ezelőtt a főváros döntött, a Hegyvidéki Önkormányzatnak pedig ehhez kellett igazítania saját építési szabályzatát. Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője kiemelte, hogy a telken sokkal kisebb beépítés lehetséges a mellette lévő lakótelep paramétereihez képest: összesen két új épület helyezhető el, ezek alapterülete legfeljebb a telekméret 10%-a lehet, míg az épületmagasságot 6,5 méterben maximálták, holott a szomszédban 11-12 méter magas házak állnak.
Mivel a tulajdonos még nem döntött az ingatlan jövőjéről, az alpolgármester azt javasolta, hogy az építkezéssel összefüggő kérdésekkel – például a lakótelepet kiszolgáló út sorsával, a parkolással, a mélyépítési munkák kockázataival vagy a közművek kiépítésével – azután foglalkozzanak, hogy a tulajdonos hivatalos tervekkel, engedélykérelemmel fordul a hivatalhoz. Ebben az esetben, a szomszédban élő közel száz család érdekeit szem előtt tartva, az önkormányzat nemcsak egyeztetésre hívja a lakók és a beruházó képviselőit, hanem a jogszabályban rögzített módon ügyféli jogállásukat is vizsgálja, és biztosítja azt a közvetlen érintett szomszédoknak.
A megbeszélés végén a lakók, az üres építési telek tulajdonosának képviselői és az önkormányzat megállapodtak abban, hogy részletes geodéziai felmérés készül az érintett telkek és a bekötőútként szolgáló közterület találkozásáról, valamint folyamatos egyeztetésben maradnak a lakók és a telektulajdonos, amelyben az önkormányzat érintett szakirodáinak képviselői is részt vesznek.

k.