Ha valamelyik ízületünk, lábunk, térdünk, csípőnk, könyökünk, vállunk, gerincünk nem megfelelően viseli a napi terhelést, fájdalom keletkezik. Egy idő múlva ennek mértéke már nem tolerálható, romlik az életminőségünk, segítségre van szükségünk. Az ortopédiai vizsgáló orvos a tünetek alapján, valamint a kiegészítő, például röntgen-, ultrahangos vizsgálatokkal megfejti a panasz okát, és segít megtalálni a gyógyuláshoz vezető lehetőségeket.

Az ortopédiában igen nagy jelentősége van a megelőzésnek – hangsúlyozza dr. Váczi Gábor ortopédsebész főorvos. Hiszen a legtöbb betegséghez hasonlóan a mozgásszervi elváltozások jó része már kicsi korban felismerhető, mint például a veleszületett csípőficam, amely korai felismerésével és megfelelő kezeléssel tökéletesen gyógyítható. A nem kiszűrt elváltozás a beteg egész életének minőségére kihat. Óvodás- és kisiskoláskorban már láthatóak azok az alsóvégtagi vagy gerinc defor mitások, amelyek később kezelés nélkül problémát okozhatnak. Az ilyen kiszűrt láb- és gerinctartási rendellenességek kezelésekor nem kell nagy dolgokra gondolnunk – mondja az ortopédsebész főorvos. – Megtanítják például, hogyan kell rendszeresen tornáztatni a lábat, vagy milyen gyógytornára, életmód-változtatásra lenne szükség a gerinctartási problémák kordában tartásához. Az ilyen elváltozások sok esetben helyrehozhatók, ha a szülő, a gyermek és az orvos együttműködik.

A fiataloknál különösen, de minden életkorban igen gyakoriak a sportsérülések. Kisebb-nagyobb zúzódás, rándulás következtében kialakulhat olyan funkcióromlás, amely gátolja a megszokott életmódjában a beteget. Gyógytorna, porcerősítő kezelések általában segítenek a problémán, de nagyobb sérülés esetén gyors műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

Egész életünk során számos nem megfelelően gyógyult sérülés hagyhat olyan maradandó funkcióromlást, amely ortopédiai beavatkozást igényelhet. A már-már népbetegséggé váló ízületi porckopást is az ortopédsebész kezeli. A térd- és csípőízületi porckopások jelentős része addig súlyosbodik, hogy már jelentősen korlátozza a beteg közlekedőképességét, és az állandó fájdalom nehezen viselhető, tartósan károsítja az életminőséget. Az ilyen betegségek kezelésének egyik módja protézis beültetése, amivel visszaadható a beteg aktivitása, ezáltal a teljes élet élésének lehetősége.

A Telki Kórházban a februári felújítás után megnyitott, a legkorszerűbb technikai berendezésekkel felszerelt műtő teljessé tette az évek óta folyó magas színvonalú ortopédiai tevékenységet. A kellemes környezetben lévő kórház orvosai a hét minden napján fogadják a betegeket. Lehetőség szerint a vizsgálat napján igyekeznek eljutni a baj forrásának megállapításához, és a megfelelő életmódtanáccsal, illetve kezelési lehetőségekkel mielőbbi gyógyuláshoz segíteni a pácienseket.

A Telki Kórház célul tűzte ki, hogy a közelében lévő települések lakosainak életmódjavításában hatékonyan részt vesz, ezért a jövőben szűréseket szervez a környékbeli kisgyermekek és fiatalok számára. Dr. Váczi Gábor reméli, az új kezdeményezéssel sikerül kiszűrni az ellátásra szorulókat, a megelőzéssel és a korai kezeléssel elkerülni a súlyosabb mozgásszervi betegségek megjelenését, hozzájárulni a mozgáskultúra további javulásához.

Barabás Juli

Jó cipőben járva
A lábunknak és a cipőnknek nagy szerepe van a tartásunkban, a közérzetünkben, az egyensúlyunkban, a betegségek kialakulásában. Tudnunk kell: a szép cipő nem biztos, hogy megfelelő is!

Vannak nők, akik remekül tudják viselni a magas sarkú cipőket, vannak azonban olyanok is, akik igen mókásan mennek benne. Ennek oka az egyensúlyban keresendő.

A cipő viselője nem is érzékeli, mennyire terheli túl az ízületeit. Az izmoknak alkalmazkodniuk kell ehhez a helyzethez, kezdetben megtartással, végül rögzítéssel.

A félretaposott cipő egyenlőtlen terheket ró az ízületekre, a gerincre, valamint eltűnik a cipőtalp rezgéscsillapító hatása is, ami térd- és gerincfájdalmakat okozhat. Szűk orrú cipőben a lábujjak torlódnak. A nagylábujj bázisa fokozott terhelés alá kerül, először bepirosodik, majd begyullad, végül bütyök alakul ki. A többi ujj a kedvezőtlen tartás miatt nekifeszül a cipő felső részének, nyomás alá kerül, tyúkszem, vagy rosszabb esetben úgynevezett kalapácsujj alakul ki.

A jó cipő kritériumai: rugalmas, puha talpa engedi a lábfejet természetesen gördülni. Mindig kényelmes, inkább bő, mint szűk legyen, a lábujjak ne érintkezzenek a cipő végével, a lábujjak hajlításánál a cipő felső része ne jelentsen akadályt. Járás közben a lábujjak aktívan tudjanak mozogni, semmiképpen ne szorítson sehol. Az alacsony vagy kissé emelt, széles alapú, biztonságos sarok az optimális.

Cipőtippek:
– Megfelelő időjárási viszonyok mellett sokat járjunk mezítláb természetes, egyenetlen talajon (pázsit, homok), hiszen így a talp bőrét ért ingerek hatására aktiválódnak és ezzel erősödnek a láb izmai.
– Minden cipőváltás idejében történjen! Ne várjuk meg a cipősarok túlzott elkopását!
– Nyári időszakban puha talpú szandált használjunk!
– Kerüljük a merev talpú lábbeliket! A puha talpú cipők járás közben a láb alakváltozását is követni tudják.
– Otthon naponta legalább félórát mászkáljunk mezítláb!
– Lúdtalpbetétet csak orvosi előírásra használjunk!
– Ha kényelmetlen cipőt kellett viselnünk egész nap, vegyünk hideg vizes lábfrissítő lemosást, és legalább öt percen át tornáztassuk lábainkat. Torna után masszírozzuk át a lábfejünket!
– Ha lehet, a munkahelyünkön viseljünk papucsot vagy kényelmes, laposabb sarkú cipőt.
– Álló munkát végzőknél kifejezetten ajánlatos a kismamacipő (vagy szellős bokacipő) viselete, ugyanis ez nemcsak a lábfejnek nyújt optimális terhelést, hanem a bokaízületet is védi, és jó keringést is biztosít.
– Sportoláshoz, természetjáráshoz válasszunk megfelelő sportcipőt vagy túrabakancsot!

Nyújtsuk meg!
Az izmok nyújtása legalább annyira fontos, mint az erősítésük, a feszesítésük. A rossz tartás, az ülőmunka és a stressz következtében a rövidülésre hajlamos izmaink – ilyen például a comb hátsó része, a csípő-horpaszizom, a vádli, az Achilles-ín környéke, a mellizom – megrövidülhetnek. A renyheségre hajlamos izmok – például a hátizom, a farizom – és a berövidült izmok együtteséből görbe tartás keletkezik. Ezért is nagyon fontos, hogy a rövidülésre hajlamos izmainkat még akkor is szisztematikusan és folyamatosan nyújtsuk, ha nem tornázunk – még – rendszeresen. Este, például lefekvés előtt végezzünk egy kis nyak- és mellizomnyújtást. Lépcső segítségével pedig a vádli környékét nyújthatjuk meg.

Az izmok rövidülése először csak rossz tartást okoz, utána azonban az egész test struktúrája megváltozik, fájdalmak keletkeznek, amelyek később állandósulnak is. A berövidült izmok jellemzői a behajlított térddel járás, az előrehajolt állás, a váll előrehúzása vagy felhúzása, a szinte talpon történő rövid lépés.

A nyújtás hatására javul az izom vérellátása, és jó tudni, hogy legalább annyira feszesíti és formálja is az izmokat a megfelelő nyújtógyakorlat, mint az erősítés. Nem rúgózva, nem erőltetve kell nyújtani, hanem óvatosan, de jól meg kell húzni a rostokat, és kilégzésenként egyre jobban meg kell próbálni megtartani a nyújtást.

Tetőtől talpig egyenesen
Az ember egészségi állapotának és megjelenésének fontos tényezője a testtartása. A rossz testtartás nem csupán az ízületi problémák túlnyomó többségének kiváltó oka, de jelentősen hozzájárul az egyénről alkotott kedvezőtlen benyomás létrehozásához is.

A jó testtartás a leggyorsabb módja annak, hogy öt kilóval karcsúbbnak látsszunk. Próbálja ki! Álljon a tükör elé lógó vállakkal, beesett mellel, kitolt hassal! Aztán húzza ki magát, emelje fel a fejét, húzza be a hasát, a mellét hangsúlyozza! Centikkel magasabbnak és sok évvel fiatalabbnak fog tűnni.

A jó tartás az erő, a dinamika és a magabiztosság alapvető tartozéka. Aki egyenesen jár és áll, a győztes látszatát kelti! Amikor egyenesen tartjuk magunkat, izmaink szinkronban dolgoznak. A ferde tartás ezzel szemben hibás terheléshez és izmaink fájdalmas túlerőltetéséhez vezet. Az egyenes tartás következtében mélyebb és intenzívebb a légzés, javul a vérkeringés.

A tökéletes testtartás lényege, hogy tetőtől talpig egyenes vonalban álljunk. Ehhez meg kell feszítenünk a testünket. Talpunkkal biztosan álljunk a talajon, felsőtestünk és fejünk legyen egyenes, lélegezzünk szabályosan! Ha járás közben a fejünk tetejére teszünk egy könyvet, megtudhatjuk, milyen egyenesen járunk. Ha a könyv leesik, a tartásunk javításra szorul.