A kerületi önkormányzat mintegy 200 ezer négyzetméter "belterjesen fenntartott", azaz parkként funkcionáló, illetve további 220 ezer "külterjes gondozású", lényegében természetes állapotában hagyott zöldterület gazdája. Dr. Kocsisné Kamocsa Mariann, a városüzemeltetési iroda kertészeti műszaki ellenőre lapunknak elmondta: míg a parkokat – az egyéb karbantartási feladatok mellett – egy évben nyolcszortízszer, a "külterjes" zöldfelületeket évente négyszer kaszálják, ami során természetesen a parlagfű-mentesítésről is gondoskodnak. Amennyiben két, menetrend szerinti kaszálás között valahol esetleg nagyobb mennyiségben megjelenne a parlagfű, s erről értesítik az önkormányzatot, soron kívül megteszik a szükséges intézkedéseket.

Kamocsa Mariann szerint a XII. kerület szerencsésnek mondhatja magát más városrészekhez képest, hiszen a főváros által a korábbi években végeztetett vizsgálatok kivétel nélkül azt mutatták ki, hogy Hegyvidék gyakorlatilag parlagfűmentes. (A parlagfű elsősorban azokban a kerületekben okoz gondot, ahol sok az elhagyott, gondozatlan ipari terület.) Persze azért időnként itt is megjelenik ez az allergén gyomnövény – különösen azokon a helyeken, ahová friss termőföldet helyeznek ki. Sajnos a kertrendezésekhez nagy mennyiségben szállított termőföldben sokszor parlagfűmagok is megbújnak, amelyek éveken keresztül képesek megőrizni fertőzőképességüket.

Az első számú közellenség

A parlagfű szezonja júniustól, júliustól késő őszig, a fagyok beálltáig tart, ám az idei enyhe tél miatt várhatóan már hamarabb növekedésnek indul a növény. Mivel a parlagfű eltüntetésére a kaszálás csak ideiglenes megoldást nyújt (a tövekből újabb hajtások nőnek), érdemes gyökerestül kihúzni a földből. Persze aki gyomlálni akar, és járatlan a botanikában, annak nem árt előtte tájékozódni a növény pontos kinézetéről, hiszen könnyen összetéveszthető más egyedekkel – a parlagfűmagonc például kísértetiesen hasonlít a sárga büdöskéhez.

Ha valakinek a telkén már szemmel láthatóan burjánzik a parlagfű, az önkormányzat kötelezheti a tulajdonost, hogy kaszálja le a területét. Ha a felszólítás nem jár eredménnyel, a hatályos törvényi rendelkezések értelmében a kerület elrendelheti a kényszerkaszálást, amelynek költségét utólag behajthatja a tulajdonostól. Péter Mihály, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi referense érdeklődésünkre közölte: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerületi ingatlantulajdonosok, ha felszólítják őket, elvégzik a parlagfűirtást. Tavaly mindössze két esetben kellett az önkormányzatnak kényszerkaszálást elrendelnie – ebből az egyikre azért került sor, mert nem sikerült megtalálni a gyommal borított telek tulajdonosát.

-kd-