A leggyakoribb indok: az ásványvíz fogyasztásával pótolható a szervezet ásványianyag-igénye. Ez csak részben igaz. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) vízhigiénés osztályának munkatársai azt ajánlják, ne igyunk rendszeresen olyan ásványvizet, amely egy-egy nyomelemből a csapvízhez képest jelentős többletmennyiséget tartalmaz. Ha az ásványvíz rendszeres fogyasztása egészségügyi kockázatokat rejt, a flakonon fel kell tüntetni, hogy „rendszeres fogyasztásra nem ajánlott”. A magas nátriumion-tartalmú vizek hatására nőhet például a vérnyomás – a sótartalom miatt –, míg a nagy fluortartalmú vizek roncsolják a fogzománcot. Ezért a szakemberek a csapvizet megközelítő minőségű ásványvizeket tartják rendszeres fogyasztásra alkalmasnak.

Péterffy Gábor, a Fővárosi Vízművek szóvivője szerint a másik ok, amiért egyre inkább a palackozott vizet választjuk, hogy megjelentek olyan vállalkozások, amelyeknek üzleti érdeke kötődik ahhoz, hogy elhitessék a fogyasztóval: a csapvíz minősége nem megfelelő. Az utóbbi években méltatlanul csökkent a csapvíz presztízse, pedig a vízművek szakembere szerint nincs igazi okunk a panaszra. A budapesti európai viszonylatban is megállja a helyét, minősége – amelyet kormányrendeletek és EU-irányelvek is szabályoznak – sokkal jobb, mint némely nyugat- vagy déleurópai városban szolgáltatott ivóvízé.

Nem feltétlenül jobb a csapvíznél

Az OKI munkatársai is megerősítik, hogy Magyarország területének több mint 80 százalékán kielégítő minőségű a csapvíz, egyedül a délkeleti országrész bizonyos területein nem felelnek meg a mért értékek az előírtaknak. A legtöbb lakossági panasz a csapvízzel kapcsolatban érzékszervi jellegű – állítják egybehangzóan a vízművek és az OKI szakemberei. A magasabb klórvagy vastartalom miatt ugyanis esetleg más lehet a színe, szokatlanabb az íze. Azonban a víz öszszetétele még ilyen tapasztalatok ellenére is megfelel az egészségügyi előírásoknak.

Ezzel szemben a palackozott vizeket utaztatni kell: először a boltig, utána hazáig, tovább növelve ezzel a szén-dioxid-kibocsátást. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az ásványvízbiznisz köré egy egész ipar épült, folyamatosan üzemelő gyártási technológiával, logisztikai rendszerrel, aminek nyersanyag- és energiaigénye, szennyezőanyag-kibocsátása jóval meghaladja a vezetékes vízrendszerekét.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizte, hogy a hazai piacon kapható ásványvizek megfelelnek-e a jogszabályoknak, azaz a termék neve, illetve a címkén feltüntetett információk megegyeznek-e a termék valódi tartalmával. A vizsgálat során a hatóság munkatársai elsősorban erre keresték a választ, illetőleg arra, hogy alkalmaznak-e olyan jelölést, amely a vonatkozó rendeletek alapján nem megengedett. A legfontosabb szabály, hogy egy ásványvíz olyan tulajdonsága, amely valamennyire jellemző, nem tüntethető fel különlegességként, bizonyos jelzők pedig csak meghatározott határérték megléte esetén használhatók. A vizsgált 54 termékből 25 esetében találtak jelölési hibát.

Tanulság: tegyük fel a szemüveget! Vásárlás előtt gondosan olvassuk el a palack feliratait, majd döntsünk: vesszük-e, iszszuk-e. Ha igen, ne ragaszkodjunk mindig ugyanahhoz az ásványvízhez, igyunk olykor másfajtát – vagy, urambocsá’, csapvizet.

-járay-