„Ha figuratív új festészetünknek lenne aranycsapata, abban bizonyára bérelt helye volna Hajdú Kingának és Kósa Jánosnak. Mindkettőjük művészete a táblakép szűkre szabott keretei között teljesedik ki, és szigorú következetességgel azon belül építkezik. Az olaj/vászon, valamint a vállalt históriai tradíció közösségén túl útjuk merőben eltérő, Hajdú intim, szűkszavú ’miniatúrái’ mellett Kósa barokkosan bőbeszédű tablói állnak. A Volksbank galériájában kiállított munkáik ezúttal a kortárs magyar festészet sokszólamúságáról is tanúságot tesznek” – írta Révész Emese művészettörténész az Új művészetben megjelent cikkében a Kósa János–Hajdú Kinga házaspár kiállításáról.

A két művésznek a kilencvenes években nagy szerepe volt az ezredfordulón kiteljesedő technorealizmus előkészítésében. Képeik azonban nem szenvtelen vásznak. Rieder Gábor szerint Hajdú Kinga a giccs fenyegető kliséivel játszik, Kósa János pedig a régimódi allegóriák nyelvén beszél az őt körülvevő világról, a legvidámabb barakk történelmi abszurditásától az akadémikus művészképzésben tapasztalt anomáliákig.

Aknai Katalin művészettörténész a megnyitón hangsúlyozta: ez a kiállítás elsősorban Magyarországról szól. Kósa a közelmúltba lép vissza, Hajdú pedig a térbe, Balaton-felvidékre. A múlt kisszerű, követhetetlenül egymásra halmozott vizuális törmelékeit együtt szemlélhetjük a jelen fojtogató szürkeségét ábrázoló képekkel. A kiállítás október 19-ig tekinthető meg a Volksbank Istenhegyi úti galériájában.

Kérész Gyula