A Solti György Zeneiskola kisdiákjai egy virágbolt elé álltak a Magyar jakobinusok terén, majd a forgalom zajával dacolva teljes erőből megfújták hangszereiket. Aztán mindhárman továbbhaladtak a Városmajor utcán, és még tizenegy alkalommal megismételték ugyanezt egy-egy újabb portál előtt. A furcsa fellépés nem valamiféle újszerű koncert volt, hanem egy rendhagyó kiállítás kezdete.

A Magyar Festészet Napja 2002-ben civil kezdeményezésként indult a XI. kerületben. Az akkor néhány napos esemény hat év alatt országos szintű programsorozattá nőtte ki magát, amelyet már a külföldi művészvilág is figyelemmel kísér. A rendezvények részeként két tárlat is nyílt október közepén a XII. kerületben. A Városmajor utca első szakaszán, a legkülönbözőbb típusú boltok kirakataiban az arra sétálók zömében kerületi művészek által készített kortárs alkotásokat láthatnak. Van, ahol a virágok között, máshol karórák mellett, vagy éppen egy állatorvosi rendelő üvegablaka mögött találkozhatunk festményekkel, ha odafigyelünk.

Az állatorvosi rendelő kirakata

A Hegyvidék Galéria munkatársai a diákok minden „fújása” után pár szóban bemutatták a kirakatüvegek mögött található munkákat. Mohai Orsolya művészettörténész úgy fogalmazott: az érdeklődő véletlenszerűen bukkanhat rá egy-egy alkotásra az utcában, szemben a képzőművészeti kiállításoknál megszokott koncepciózus renddel. A kirakat feladata alapvetően a reklámozás, s ugyan manapság a reklám már művészeti ággá vált, mégis érdekes, ha képzőművészeti tárgyakat láthatunk egy-egy portálablak mögött – anélkül, hogy a kirakat tervezői eredetileg is oda szánták volna azokat.

A művészetbarátoknak azonban nemcsak a Városmajor utcát, hanem a 16-os szám alatti galériát is érdemes felkeresniük: itt kizárólag fiatal kerületi festőművészek munkáiból nyílt kiállítás. Jankovics Marcell, Hegyvidék díszpolgára a megnyitón arról beszélt, hogyan köthető a Magyar Festészet Napja fesztivál sorozat Szent Lukács napjához (október 18.). Véleménye szerint a művészek védőszentje, a három szinoptikus evangélista egyike, Szent Lukács evangéliuma a leginkább telített művészi érzékenységgel. Az ő írásán bizonyossággal érződik, hogy a szerző mesélő kedvében volt – emelte ki Jankovics.

Fiatal hegyvidéki festőművészek mutatkoztak be a Hegyvidék Galériában

A későbbi korok Lukács nevéhez kötik az első Madonna-ábrázolást, ez azonban nem bizonyítható. Ugyanakkor az orvosláshoz is kapcsolják, s mint Jankovics Marcell rámutatott, az orvosokban általában egy elfojtott művész lakozik. Visszaemlékezéseikben a legtöbben azt mondják, legszívesebben festők vagy operaénekesek szerettek volna lenni – ők válnak aztán műgyűjtőkké. Jankovics végezetül kiemelte a válogatott művek sokféleségét, stílusbeli különbözőségét, felületgazdagságát, majd sajnálatát fejezte ki, hogy a főváros más kerületei nem rendeznek hasonlóan kitűnő tárlatot.

Balázs Attila