Mindig izgalmasak azok a kezdeményezések, amelyek során többféle művészeti ág képviselői mutatják be munkáikat. Az alkotók gondolatai lehetnek hasonlóak, mégis másféle eszköztárral, technikákkal juttatják kifejezésre azokat. A Hegyvidék Galéria már többször adott helyet ilyen jellegű rendezvénynek; ezúttal május 3-ig a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Képgrafikai Szakosztályának tárlata látható a Városmajor utcai kiállítóteremben.

Vén Zoltán alkotása

A precíz részletességű rézkarcoktól a harsány színekkel operáló, már-már plakátszerű nyomatokon át a fotótechnikát is segítségül hívó ábrázolásokig igen széles az alkotások skálája. Egyszerű életképek éppúgy fellelhetők, mint vallásos érzületet sugárzó művek, valamint a természet szépségeinek bemutatása. A tárlat izgalmasságát fokozza az alkotók korosztályi sokszínűsége. Megfigyelhetjük, miként fogalmazzák meg érzéseiket a fiatalabbak az olyan, nagy tapasztalatokkal rendelkező művészek között, mint Hertay Mária, Orosz István, Kőnig Róbert és Frigyes, vagy éppen a papírpénzeinket tervező Vagyóczky Károly.

Kádár Katalin: Az erdő is szent hely

A kiállítás méltatlanul szerény érdeklődéssel kísért kiegészítő programjaként a Költészet Napján, április 11-én „…szívemen drótháló…” címmel a Hátsó Bejárat Csoport tagjai tartottak felolvasóestet. Az ifjú költőkből tavaly ősszel verbuválódott társaság napjaink rohanó nagyvárosi életéből ragadott ki pillanatokat. Szerelmeket, a közlekedési dugók bosszúságát, a multik által irányított világot, ahol minden és mindenki megvásárolható, és amelyben néha mégis társtalanok vagyunk.

Molnár Gabriella: Komédiások

Mindezt kesernyés humorba ágyazva, ironikus hangvétellel adták elő, amolyan görbe tükröt állítva mindnyájunk elé. Az egyes blokkokat a hangulat színesítéseként zenével választották el egymástól. A csoport tagjai, Kókai János, Jahoda Sándor, Türjei Zoltán és a kerületünkben élő Palágyi Zsuzsanna fiatal koruk ellenére sokéves versírói tapasztalattal rendelkeznek. Rendszeresen publikálnak irodalmi folyóiratokban, többüknek már kötete is megjelent. Tevékenységükön érződik a lelkesedés, valamint az egymásra ható inspiráció. Csak remélhetjük, hogy társadalmunk egyszer végre aktív, értő befogadója lesz az övékéhez hasonló művészeti irányzatoknak.

Janzsó Tamás