A Nagysalló utca a Lejtő és a Németvölgyi utat köti össze, 1931-ben kapta a nevét. Az egykori Bars vármegyében fekvő településről nevezték el, ma a község a nyitrai kerületben található, huszonöt kilométerre Lévától.

Neve eredetileg a sarló szóból származik, első említése még Surlou néven történt 1156-ban. A középkor évszázadai idején az esztergomi érsekség birtokának számított, a körülötte fekvő falvakkal együtt. Mezővárosi rangra 1508-ban emelkedett, azonban polgárai nem élvezhették sokáig az ebből származó előnyöket, mert 1561-ben török csapatok feldúlták és felégették Nagysallót. Éppen azon a határvidéken feküdt a település, amelyet a török még „kényelmesen” tudott fosztogatni, ezért a lakosság jelentősen megcsappant a török kor végére: a közel kétszáz háztartásból mindössze nyolcvan maradt meg a XVIII. századra.

A nevezetes csata emlékműve

A város leginkább arról a csatáról nevezetes, amelyet a közelében vívtak 1849. április 19-én. Itt verték meg a Damjanich által vezetett magyar csapatok a Nyitra vonalát védő Ludwig Wohlgemuth altábornagy seregeit – egy 1876-ben felállított emlékmű a mementója mindennek. Nagysallóhoz tartozik közigazgatásilag Kissalló, ahol a látogatók egy XVII. században, reneszánsz stílusban épült kastélyt láthatnak, amely azonban elveszítette eredeti stílusjegyeit, amikor 1927-ben neoklasszicista stílusban átépítették. A település híres szülötte Dudich Endre (1895–1971) zoológus professzor, aki az aggteleki Baradla-barlang állatvilágának kutatásában szerzett érdemeket.

Mintegy száz éve, 1910-ben még túlnyomó részt magyarok lakta településnek számított, míg 2001-re a 2926 lakosból 1771- en vallotta magát szlováknak, és 1035 volt a magyarok száma. Ez az arány azonban tovább romlik a jövőben, mivel 2006-ban a nyolcvan gyereket ellátó magyar általános iskola első osztályába már csak négyen iratkoztak be.

Balázs Attila