Akik meg bírják fizetni, privát táborokba is küldhetik gyermeküket. (Egy csillebérci sporttáborban például úszás, tenisz, íjászat és labdajátékok szerepelnek a programban, mindez ebéddel, uzsonnával 25 ezer forint egy hétre.) A Németvölgyi Általános Iskolában idén ingyenes sporttábort szerveztek a tanévzárást követő héten. Ezt úgy lehetett megoldani, hogy a gyerekek hideg élelmet vittek magukkal. Ahhoz, hogy nagyobb szabású legyen a dolog, e sorok írója felhívott öthat kerületi iskolát, hogy legyen ellenfél, de mindenütt saját tábor szervezésével voltak elfoglalva, így aztán egy tucatnyi angyalföldi diák táborozott együtt a németvölgyisekkel. Az iskolában Berczelly Adrienn testnevelő vállalta a szervezést. (A tanárnő édesapja Berczelly Tibor háromszoros kardvívó olimpiai bajnok, s mint megtudtuk, Adrienn is vívott tíz évig.) A sporttáborról a következőket mondta: – A tanévzárást követő héten amúgy is benn kellett lenniük a tanároknak, így aztán szívesen,térítés nélkül foglalkoztam a gyerekekkel. Főként kosárlabda- és röplabdamérkőzéseket vezettem nekik. Asztaliteniszezni magam is beszálltam. Az angyalföldi és a helyi gyerekek úgy összebarátkoztak, hogy egy idő után már kevert csapatok játszottak egymással. Röplabdázni a tanárok is kiálltak ellenük. Az udvaron focimérkőzések zajlottak, aki akart, tollaslabdázhatott is.
A meglehetősen ismeretlen petanque kevésbé vonzotta a gyerekeket, a sütemény- és a cukorkadíjak azonban meghozták a kedvüket. A tábor tagjai néhány iskolán kívüli sportversenyen is részt vettek, teniszeztek a TF-en, ellátogattak a Fülemile úti napközis táborba. A svábhegyi napközis tábor egyik felét jelenleg II. kerületi iskolák veszik igénybe, míg a másik, a XII. kerületiek által használt részen szabadtéri kosárlabda-, röplabda- és kiskapus focipálya található. Valaha kültéri medence is tartozott a táborhoz, de az előírások szigorodásával nem lehetett használni többé. A tábor vadregényes helyen fekszik, és a nevelők mindent megtesznek, hogy változatos, érdekes programokat biztosítsanak a gyerekeknek. Némi fejlesztés azonban talán ráférne a helyre, a pályák betonját például nem ártana legalább műtéglára cserélni. (Összehasonlításképpen: a több kerület által közösen használt kamaraerdei napközis táborban műfüves sportpálya, medence és egy nagy sátor szolgálja az igényeket.)
„Hogy érzitek magatokat a táborban?” – kérdeztem a lányoktól, mire azonnal érkezett az egybehangzó válasz: „Jól!” „Mi tetszik a leginkább?” – faggatóztam tovább, amire már külön-külön feleltek. Farkas Petra (Jókai, 7. a): „Nagy a tábor, és nem kötelezőek a foglalkozások, így aztán saját programokat is tervezhetünk a barátnőimmel. Ma az tetszett leginkább, hogy kisállatot is lehetett nyerni.” Hidli Tímea (Jókai, 6. a): „Nekem a sokféle program tetszik; a túrázást szeretem a legjobban.” Tóth Rita (Kós, 6. b): „Nekem is az teszik, hogy többféle foglalkozás közül lehet választani. Én is túrázni szeretek leginkább, de a kézműves programokat is kedvelem.” Takács Anna (SOTE, 3. b): „Nekem a kosárlabda a kedvencem, de túrázni is szeretek. Az a jó, hogy a saját iskolámból is vannak diákok és tanárok, akiket ismerek és kedvelek.” Vujosevics Eszter (SOTE, 3. b): „Nekem is a kosárlabdázás a kedvenc sportom.” Később beszéltünk Takács Anna édesanyjával is. Neki is jó a véleménye a táborról. „Eredetileg két hetet terveztünk – mondta –, de négy hét lett belőle. Ebben persze az is közrejátszik, hogy az idén a SOTÉ-ból ugyanannyiért jöhetnek a gyerekeink, mint a XII. kerületi önkormányzat iskoláiból. De hát én itt is lakom. Csupán az okoz gondot, hogy fél órával tovább tart a munkaidőm, mint a tábor, így nehéz elhoznom a gyereket. Úgy tervezzük, hogy elküldjük a kislányt egy kosárlabdatáborba is.”Váczi János alpolgármester május 9-én a NEO FM Bumeráng című reggeli műsorában ismertette a kutyapiszok elleni kampány főbb pontjait, céljait. Az interjút letöltheti innen.
Egy év alatt a világháló második legnagyobb budapesti kerületi közösségévé vált a naponta friss tartalmakat szolgáltató „Hegyvidék – több mint kerület” - csoport.