A galéria (akkor még: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Kortárs Galéria) sokrétű alapkoncepcióval indult: bemutatni a kerületi, vagy innen elszármazott művészeket, lehetőséget adni a fiataloknak, ápolni és bővíteni a helytörténeti gyűjteményt, valamint rendszeresen megemlékezni nemzeti és vallási ünnepeinkről. A Gergely Katalin által vezetett intézmény, amely tíz esztendővel ezelőtt (egészen pontosan 1998. szeptember 27-én) nyitotta meg kapuit, első alkalommal Halápy János festőművész munkáiból mutatott be válogatást.

E helyütt terjedelmi okok miatt nem lehetséges valamenynyi kiállításról szólni, néhányról azonban feltétlenül érdemes. A nagyhírű klasszikusok sorában mindenképpen meg kell említeni Czóbel Bélát, akinek tárlata a Hegyvidék után nyolc magyar városba és Párizsba is eljutott. Komoly visszhangot váltott ki a Márffy Ödön, Glatz Oszkár, Chiovini Ferenc, Percz János, Triznya Mátyás és Kós Károly munkásságát felvillantó anyag is. A kortárs alkotók névsorát olyan kiválóságok fémjelzik, mint Pócs Péter plakáttervező, Kókay Krisztina textiltervező, Tahin Gyula fotóművész, Vígh Tamás szobrász és Ezüst György festőművész. Külön kategóriát képeznek a családi kiállítások, amelyeken egyebek mellett a Csíkszentmihályi, Kass, Reich família műveivel ismerkedhetett meg a közönség.

A befutott alkotók mellett rendszeresen teret kaptak a fiatalok is. Elég csak a Budai Rajziskola és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egy-egy szakának bemutatkozására gondolni. Színvonalas helytörténeti kiállítások is gazdagították a sort. A Noéh Ferenc bélyeges tégláiból, a hegyvidéki szőlő- és borkultúra tárgyi emlékeiből, a városmajori templom érdekességeiből, valamint az Ugocsa mozi történetéről, vagy éppen Moskovszky Éva játékgyűjteményéből rendezett tárlatok sok lokálpatrióta szívét megdobogtatták.

A galéria időről időre helyet adott könyvbemutatóknak, irodalmi esteknek is. Olyan ismert személyiségek szólaltak meg, mint Mészöly Dezső, Erdő Péter, Jankovics Marcell, Rockenbauer Zoltán, Gyurkovics Tibor, Supka Magdolna, Kosáry Domokos vagy Kozma Imre. Külön szót érdemelnek az egyes megnyitókon szereplő zenészek. Szinte a galéria házi zenekarává nőtte ki magát a Bálványos Társulat, de szereplésével Horgas Eszter és Váczi Eszter is emelte egy-egy esemény fényét.

E rövid összefoglalás is jelzi, komoly munkát végeztek az intézmény dolgozói. Mindeközben szinte folyamatos „bűvészmutatványokkal” dacoltak a kultúrára általánosan jellemző anyagi gondokkal. Nem véletlenül mondta Pokorni Zoltán polgármester a jubileumi kiállítás megnyitóján: „Akármilyen nehéz lesz a 2009-es esztendő, a Hegyvidék Galéria működtetésére mindenképpen jut pénz.” A polgármester szerint jó döntés volt, hogy tíz évvel ezelőtt a helytörténeti gyűjtemény mellett művészeti kiállítótér is létrejött.

Ezt tükrözi a Számvetés című tárlat is, amely aff éle „best of”, azaz a legjobbakból összeválogatott, nagyon komoly, értékes anyag. Kratochwill Mimi művészettörténész, aki maga is a kezdetektől segíti a szakmai munkát, méltatásában kiemelte: „E tíz év alatt valamennyien boldogan, önzetlenül, odaadással igyekeztünk dolgozni a galéria sikeréért. Minden tőlünk telhetőt megtettünk azért, hogy hegyvidéki, vagy innen elszármazott alkotókat csábítsunk ide.” Az ünnepi rendezvényről ezúttal sem hiányzott a muzsika, Gyöngyössy Zoltán Liszt-díjas fuvolaművész adott zenei aláfestést a művekhez.

Mivel a kezdetekhez képest a helytörténeti gyűjtemény korszerűen felszerelt épületbe költözött a Beethoven utcában, a Hegyvidék Galéria teljes egészében a művészetet szolgálja. Nekünk, érdeklődő közönségnek pedig nincs más dolgunk, mint a születésnapi jókívánságokon túl örülni az újabb és újabb remek kiállításoknak.

Janzsó Tamás