Árusítás előtt tilos lemosni őket

A tojást korábban „koleszterinbombának” tartották az orvosok. Mára – csakúgy, mint a vajról – bebizonyosodott, hogy nem emeli vészesen a vérzsírszintet, nyugodtan ehetünk akár heti három alkalommal is egy-két darabot, feltéve, ha jól működik az anyagcserénk. Az ép anyagcsere kiválasztja a szervezetből a felesleges koleszterint, csak akkor merül fel probléma, ha a tojást nagy menynyiségű telített zsírsavat tartalmazó élelemmel együtt fogyasztjuk – ilyenkor a felvett táplálék omega-3- és omega-6-aránya az ideális 1:1 helyett elérheti, az 1:1,20-ot, sőt az 1:1,50-ot is.

Magyar élelmiszeripari kutatók fejlesztették ki az „okos tojás”-t, amely a nagyobb élelmiszer- áruházakban és -szakboltokban már kapható, s amely a tojás értékeivel együtt harmincszor nagyobb mennyiségben tartalmaz omega-3-at, sőt kellő arányú benne az omega-6 aránya is. A terméket az ismert „Szívbarát” védjeggyel látják el. A kísérletek eredményeképpen a tojótyúk ezt az állapotot a természetes takarmányból építi fel szervezetében.

A Baromfi Termék Tanács szerint a magyar tojásforgalom 15 százaléka importból származik, az évi 3,3 milliárd tojásból 400-500 milliót használnak fel szaporításra. Alig telik el nyár szalmonellás tojás okozta ételmérgezés nélkül. Ennek oka a felelőtlen kezelés. A leggyakrabban a kevésbé tárolható, a fogyasztás szempontjából különös gondosságot igénylő kacsatojásban fordul előfertőzés. Zömmel a nyers vagy a gyengén hőkezelt tojást tartalmazó ételek hordozzák a szalmonellaveszélyt.

Soha véget nem érő háziasszonykorom kezdetén a tojást tartottam a konyha jolly jokerének. Remekül helyettesített, pótolt, kiegészített nálánál sokkal drágább húsokat, gombákat, sajtokat. Elsősorban az ára érdekelt, és az, honnan való: afféle tanyasi jóféle, vagy netán sápadt héjú, gépi etetésű, ketreces tenyészetből érkezett. Idegenkedtem a fejér héjútól, holott annak a sárgája semmivel sem rosszabb világosbarna héjú társaiénál. Később ragaszkodtam egy bizonyos Ilus nénihez, aki tyúkot tartott, s a tojásai nagyok és frissek voltak. Egy dolog nem érdekelt soha tojásügyben: a ráfestett jelek (kivéve a húsvéti hímesek pazar mintázatát). Bizonyára önöknek is feltűnt, hogy a tojások héján mostanság piros pecsét jelöli az áru legfontosabb tudnivalóit. Nézzük, mit is jelent ez pontosan!

Értékesítésre szinte kizárólag az A minőségű, ép héjú, nem mosott, nem hőkezelt, maximum 21 napos tojás kerül. Az extra A osztályba tartozók maximum 9 naposak. Súly szerint a skála (hasonlóan a hölgyek méreteihez): XL méret (73 gramm vagy fölötte), L méret (63–73 gramm), M méret (53–63 gramm), S méret (kevesebb, mint 53 gramm). A legáltalánosabbak a közepes (M) méretű tojások, a receptekben többnyire ezt veszik alapul.

Noha az unióban nem kötelező a tojások egyenkénti megjelölése, a feltüntetendő információkat, a csomagoláson alkalmazott jelöléseket egységesítették. A héjon található kódsor kezdő, egyjegyű száma a csirkék tartási körülményeire utal: 0 – szabadtartás (biotojás), 1 – kifutós rendszer, 2 – istállóbeli, de nem ketreces, 3 – ketrecben tartott. A boltokban csak 3-mal kezdődő jelöléseket találtam, de a piacon előfordult már 2-es és 3-as, mit több, 0-ás is. (Azt még nem tudtam kideríteni, hogy a „tanyasi tojáson” van-e szám, és ha van, akkor milyen…)

A következő betű a termelő ország jele, ugyanúgy, mint az autóknál. Az ezt követő számok az állattartótelep azonosítására szolgálnak; hazánkban 01-től 19-ig a megyék követik egymást ábécésorrendben, a 20-as Budapestet jelenti. Egy konkrét példa: Földesről, a Rákóczi Mezőgazdasági Kft.-től származó tojásokon a jelölés: 3 HU 08 – T 1205. Ebből a 3 jelöli a ketreces tartást, a HU honunkat, 08 a megye jele (esetünkben Hajdú-Bihar), a T a termelőt, az 1205 pedig a kódszámát takarja.

A tojásokat árusítás előtt tilos lemosni, mivel elvesztik a meszes héjat bevonó vékony fedőréteget, amely megvédi a mikroorganizmusoktól vagy a gombáktól. Ajánlatos ismerős helyről vásárolni. Hűtőszekrényben vagy hűvös helyen – hajdan liszt közé sülylyesztve – két-három hétig gond nélkül eltarthatók.

-Járay-