Márciusban megkezdődött a mogyoró-, éger- és nyírfa virágzása, ezzel egy időben megjelentek az első pollenek a levegőben. A pollenszezon márciustól október közepéig tart, így sokan már most allergiás tünetekkel küzdenek. Az allergia kialakulásáról, kezeléséről dr. Balogh Katalint, a Budai Allergiaközpont allergológusát kérdeztük.
Az allergiás betegek száma évről évre emelkedik hazánkban – tájékoztat dr. Balogh Katalin –, jelenleg a magyar lakosság harmada szenved valamilyen allergiás betegségben. A leggyakoribb a pollenek okozta allergiás reakció, a szénanátha. A szezonális szénanátha akkor jelentkezik, amikor virágoznak a növények, s szórják a pollenjüket – tavaszszal a korán virágzó fák, nyáron a füvek, gabonák, gyomok. Szénanáthát okozhatnak még gombák is, mivel kora márciustól késő novemberig spóráik a levegőbe kerülnek.
Az allergiás ember szervezetében az allergén (az allergia kiváltója) speciális reakciót indít el. A folyamatok együttes eredményeképpen megjelennek a legismertebb tünetek: szemviszketés, könnyezés, tüsszentés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés. Ezek az időjárás változásával javulhatnak, illetve rosszabbodhatnak is. A pollenkoncentráció száraz, meleg, szeles időben általában magasabb, míg reggel, illetve esőben alacsonyabb.
 |
| Az allergiás betegség megállapításához bőrteszt vagy vérvizsgálat szükséges |
Túl tiszták vagyunk
Az allergiás betegek számának emelkedésében fontos szerepet játszanak örökletes tényezők és bizonyos környezeti hatások. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 30-35 százalék az esélye annak, hogy gyermekénél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 80 százalék körüli. Az allergia terjedésére az ún. higiéné hipotézis is magyarázatul szolgál. E szerint a napjainkban jellemző „túlzott tisztasággal”, a tisztító- és tisztálkodó szerek túlzásba vitt használatával nem biztosítjuk kellőképpen az immunrendszer éréséhez szükséges mikrofertőzések számát, így a korai életszakaszban a „túl tiszta” környezetben, csökkent mennyiségű mikrobával (vírus, baktérium) találkozva, könynyebben alakul ki allergiás betegség.
Allergiás tünetek korra és nemre való tekintet nélkül bármely életszakaszban előfordulhatnak. A tavaszi-nyári időszakban, szezonálisan jelentkező tünetek pollenallergiára utalhatnak. Az allergiás betegség megállapításához bőrteszt vagy vérvizsgálat szükséges. A bőrteszt során allergének kivonatát viszik fel az alkar bőrére, majd finoman megkarcolva az így keletkező helyi reakciókból (bőrpír, duzzanat) leolvasható, hogy a beteg mely anyagokkal szemben allergiás. A vizsgálat fájdalommentes, és 3 éves kortól elvégezhető. Fiatalabb életkorban, illetve speciális esetekben, például bizonyos bőrbetegségeknél az allergén kimutatása vérből is elvégezhető.
A tüneteket kiváltó anyag azonosítása után megkezdődhet a személyre szabott terápia. Az allergia kezelése nemcsak az életminőség javításának szempontjából fontos, de segít megelőzni további allergiák kialakulását, illetve olyan súlyosabb szövődményeket, mint az asztma.
Tartósan enyhíthető
A gyógyszeres kezelés kiegészítésére, vagy bizonyos esetekben, amikor gyógyszerek szedése nem javasolt (például várandósság, szoptatás időszakában) akár önállóan is alkalmazható a Rhinolight-kezelés, más néven fényterápia. Ez az orrnyálkahártya speciális összetételű fénnyel történő megvilágítását jelenti. Igénybevétele szakorvosi felügyelet mellett, kizárólag az allergiás szénanátha szakorvosi diagnózisa esetén történhet. Segítségével tartósan enyhíthető a szénanátha legtöbb tünete.
Az allergia gyógyszerek nélküli, végleges kezelésére kínál lehetőséget az immunterápia, amely a gyökereinél képes megszüntetni a tüneteket. A terápia során a beteg azt az anyagot kapja hígított formában, szigorúan ellenőrzött adagban, amire érzékeny, ami a tüneteket kiváltja, így szervezete a 3-5 éven át tartó terápiát követően hozzászokik, s végül megtanulja panaszok nélkül elviselni azt. A terápia után 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.
Tóth-Tokaji Éva