Kelet-német menekültek tízezrei érkeztek Magyarországra 1989 nyarán. Budapesten Kozma Imre zugligeti plébános sok száz önkéntes élén, a Szuverén Máltai Lovagrend támogatásával segített elhelyezni a régi-új hazát keresőket. A templomkertben sátrakat vertek, megszervezték az étkezést, a menekülőkből, ha csak néhány napra vagy hétre is, befogadottak lettek. Aztán megnyíltak a határok, és sok százezer német talált ismét egymásra a szabad világban.

Akik itt maradtak, és akik akkor elmentek, Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján egymásra is emlékeztek. A lélekemelő napoknak állítanak emléket a templom falán látható márványtábla és a szeretetszolgálat központjának kertjében felállított köztéri alkotások.

Az NDK-s menekültek tábora Zugligetben

Ahogyan a befogadás napja tiszteletére megtartott ünnepi hálaadó szentmisét követően Kozma atya fogalmazott, húsz évvel ezelőtt csak annyi történt, hogy a magyarok tágra nyitották szívük és otthonaik kapuját az elesettek előtt. Befogadták azokat az embereket, akik közül sokan talán jobb körülmények közül érkeztek, azonban két fontos dolognak híján voltak: nem ismerték a hazát és a szabadságot. Az ő történetüket meséli el a húsz évvel ezelőtt készült képekből válogatott kiállítás, amely bizonyítékul szolgál a kétkedőknek: a szeretet olykor nemcsak hegyeket, hanem határokat is képes megmozgatni.

mm.