Huszonhat zöldség- és gyümölcsféleség esetében megszűntek a sokak által túlzónak tartott – főképp a nagytermelők érdekeit képviselő – közösségi minőségszabályozási előírások. A visszavont rendeletek értelmében eddig az első osztályú körtének például legalább 55 milliméter magasnak kellett lennie, a sárgarépa hegye nem ágazhatott el kétfelé, az uborkánál pedig 10 centiméterenként legfeljebb 10 milliméternyi görbület volt elfogadható. Ezek az előírások – amelyeken korábban joggal gúnyolódtak az euroszkeptikusok – ma már nincsenek érvényben: az Európai Bizottság döntött az eltörlésükről, azzal a szándékkal, hogy ésszerűsítse és egyszerűsítse az uniós szabályokat, valamint csökkentse az adminisztratív terheket.

 

„Július 1-jétől visszakerül a konyhákba a görbe uborka és a göcsörtös sárgarépa. Az ilyen kérdéseket nem szükséges uniós szinten szabályozni, sokkal célravezetőbb azokat a piaci szereplőkre bízni. A módosításoknak köszönhetően a fogyasztók a lehető legtöbb termék közül tudják majd kiválasztani a kedvükre valót. Nincs értelme tökéletesen megfelelő termékeket kidobni csak azért, mert szabálytalan méretűek vagy formájúak” – ismertette az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos álláspontját.

 

 

A módosítás a következő 26 termékre vonatkozó minőségszabvány eltörlését jelenti: kajszibarack, articsóka, spárga, padlizsán, avokadó, bab, bimbóskel, sárgarépa, karfi ol, cseresznye, cukkíni, uborka, termesztett gomba, fokhagyma, héjas mogyoró, fejes káposzta, póréhagyma, dinnye, hagyma, borsó, szilva, halványító zeller, paraj, héjas dió, görögdinnye és cikóriasaláta.

 

Az alábbi tíz – az uniós kereskedelem 75%-át jelentő – termék esetében továbbra is érvényesek maradnak a termékspecifikus minőségszabványok: alma, citrusfélék, kivi, saláta, őszibarack és nektarin, körte, szamóca, étkezési paprika, csemegeszőlő és paradicsom. A tagállamok ugyanakkor ezeket a termékeket is mentesíthetik a minőségszabványok alkalmazása alól, amenynyiben a boltok megfelelő címkével ellátva értékesítik azokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szabvány előírásaitól eltérő almát is lehet a boltokban árulni, ha címkéjén a „feldolgozásra szánt termék” vagy ezzel egyenértékű felirat szerepel.