A kutatók körében ma már széles körű az egyetértés arról, hogy napjainkban az éghajlat szerte a világon szokatlanul gyors ütemben módosul, s ebben döntő szerepe van az emberi tevékenységek káros hatásainak. Az éghajlatváltozás az egész emberiséget érinti, és már közel két évtizede folynak azok az ismert nemzetközi tárgyalások, amelyeknek célja a kedvezőtlen tendenciák megfékezése, illetve lassítása.

 

Emellett több ország – köztük Magyarország is – kidolgozta saját éghajlat-változási stratégiáját, amelyben nagy szerepet kap az alkalmazkodás. Egyre több szakember fogalmazza meg ugyanis azon véleményét, hogy már az üvegházhatású gázok kibocsátásának az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os csökkentésével sem kerülhetők el az extrém időjárási jelenségek. Az éghajlatváltozás a Kárpát-medencében is súlyos következményekkel fenyeget: egyebek közt a csapadékmennyiség csökkenése, valamint szokatlan nyári hőségek várhatók.

 

Az éghajlatváltozás problémájára sokan kizárólag a globális megállapodásoktól, illetve az államok kormányaitól várják a megoldást, ám ezeken a felsőbb szinteken egyelőre alig-alig történik érdemleges lépés. Ha történne is, önmagában mit sem érne, ha az alsóbb szinteken semmi sem változik.

 

A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhely ezelőtt három évvel kezdte el szorgalmazni Magyarországon, hogy az önkormányzatok dolgozzák ki saját éghajlat-változási stratégiájukat. Az előzetes megbeszélések után 2007-ben elsőként Tatabányán, Pomázon és Hosszúhetényben fogadták el a helyi szintű stratégiát. E települések, illetve a később csatlakozó Albertirsa és Pilis részvételével nemrégiben egy közös szervezetet hoztak létre az önkormányzatok, Klímabarát Települések Szövetsége Egyesület néven.

 

Kerékpározással is csökkenthető a károsanyag-kibocsátás

 

A szervezet három fő célkitűzésével – a klímatudatosság erősítésével, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, valamint a már elkerülhetetlen természeti változásokra, szokatlanabb időjárási jelenségekre való felkészülés szükségességével – a hegyvidéki önkormányzat is egyetért. A helyi képviselők a tavalyi év végén döntöttek arról, hogy a kerület is csatlakozzon a klímabarát szövetséghez. A klímaprogram költségeinek fedezetéről a február 19-i önkormányzati testületi ülésen szavaztak, a költségvetésben kétmillió forintot különítettek el erre a célra.

 

Kovács Lajos alpolgármester, aki az egyesületben tagként a kerületet képviseli, érdeklődésünkre elmondta: a szervezet szakmai támogatást tud nyújtani az önkormányzat számára a lakossági felvilágosító munkához, valamint ahhoz, hogy a már meglévő és a közeljövőben tervezett környezetvédelmi projekteket egységben, a klímavédelmi szempontokhoz igazítva tudják lebonyolítani.

Az alpolgármester kifejtette: az üvegházgázok csökkentésének egyik fontos eszköze az energiatakarékosság, illetve a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazása. Az önkormányzat az energiatakarékosság jegyében már eddig is számos intézményénél épített be korszerű, jól szigetelő nyílászárókat, s végeztette el a homlokzatok utólagos hőszigetelését. A lehetőségekhez mérten a fűtésrendszereket is korszerűsítik: legközelebb – a tervek szerint még az idén – a virányosi iskola, óvoda és bölcsőde fűtését alakítják át. Mintegy 40-50 milló forintos beruházással egy gázmotort állítanak be, amely a jelenleginél jóval nagyobb hatékonysággal tud majd hőt előállítani, sőt, villamos energia termelésére is képes lesz.

 

A Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium most készülő új szárnya szintén „takarékos” épület lesz, s nem csak a kiváló hőszigetelés miatt: vízmelegítő napkollektor, valamint locsoláshoz való esővízgyűjtő is kiegészíti majd a hagyományos épületgépészeti rendszert. Az energiatakarékos megoldásokat a társasházaknál is támogatja az önkormányzat, a felújítási pályázatoknál már évek óta előnyt élveznek azok a lakóközösségek, amelyek a rekonstrukció során jobb minőségű nyílászárók, illetve utólagos homlokzatszigetelő réteg kiépítését is vállalják.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogását az előbbieken túl más eszközök is szolgálják – ilyen mindenekelőtt a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedés előnyben részesítése az autóközlekedéssel szemben; a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése, illetve a szelektíven gyűjtött és komposztált hulladék arányának növelése; továbbá az üvegházgázokat elnyelni képes zöldterületek bővítése. Kovács Lajos hangsúlyozta: ezeket az eszközöket, bár a lehetőségek igencsak korlátozottak, a hegyvidéki önkormányzat eddig is igyekezett alkalmazni, s a jövőben is megpróbálja. Az elképzeléseket azonban tovább finomítják, és ütemtervbe illesztik – azaz elkészítik a kerület klímastratégiáját.