A városmajori parkot is érintő fővárosi Parkvédő Kerítések Program célja az értékvédelem mellett a polgárok biztonság- és komfortérzetének növelése – mondta el lapunknak Nagy Dénes, a beruházást koordináló FŐKERT Nonprofit Zrt. zöldfelület-fejlesztési igazgatója. Jelenleg ugyanis megoldhatatlan a park őrzése, aminek egyenes következményei az ismétlődő rongálások, a növénylopások és az erőszakos cselekmények.

Az utóbbi években általánossá vált, hogy a FŐKERT munkatársai számára szemétszedéssel indul a nap a városmajori parkban, zsákszámra hordják el onnan az illegálisan kihelyezett hulladékot. Gyakori jelenség a közlekedési szabályok áthágása, az autósok ugyanis a környező utcák helyett előszeretettel parkolnak a fák és bokrok között, elkerülve ezzel a várakozási díj megfizetését. A kerítés létesítésétől azt remélik, a park visszanyeri régi hangulatát, és a megújulópihenőhelyen az emberek újra veszélyérzet nélkül, gondtalanul, ideális körülmények között tölthetik el szabadidejüket. Ennek érdekében parkrekonstrukciós programot is indít a FŐKERT, amibe beletartozik a játszószerek, a növényzet és az utcabútorok megújítása. A fejlesztés részleteiről várhatóan lakossági fórumon tájékoztatják a kerületi polgárokat.

Jó lenne, ha a park visszanyerné a régi hangulatát

Kovács Lajos alpolgármester tájékoztatása szerint a körbekerítés a kilencvenes évek óta folyamatosan napirenden van, örömteli, hogy Pokorni Zoltán indítványára a főváros végre hozzákezd a megvalósításhoz. Annál is inkább, mert az utóbbi években egyre rosszabb arcát mutatja az egyébként jobb sorsra érdemes park. Gyakoriak a rablások, történt már ott gyilkosság is, a park állapota eközben folyamatosan romlik, nem csoda, hogy lassan elveszti pihenőfunkcióját.

Az önkormányzat szerette volna átvenni a terület kezelését a fővárostól, azonban ezek a törekvések – bár az elmúlt öt évben háromszor is kezdeményezték – mindeddig nem hoztak eredményt. A főváros szerint ugyanis a városmajori a kiemelt budapesti közparkok egyike, amelyet csak a többivel megegyező módon lehet kezelni. Kovács Lajos hangsúlyozta: a kerítés kiépítése jelentős előrelépés, hiszen bel-Buda szívében létrejön egy minden szempontból védett, nagyméretű közösségi zöldfelület.

A kerületi Tervtanács kérésére a park szelleméhez illő, lábazat nélküli, magas acélkerítés készül. A mintegy 1620 méter hosszú kerítés nyomvonala a park széleit követi, ugyanakkor az engedélyező hatóságok kérésére kikerüli a városmajori templomot, amelynek körbekerítése később történhet meg.

A nagyobb forgalmat bonyolító utakhoz igazodnak a kapuk. Hosszas vita után végül tizenegy bejárat létesítéséről született megállapodás, ennél több a kerület álláspontja szerint kezelhetetlen lett volna. A tervek szerint a kapukat sötétedéskor, de legkésőbb este tízkor bezárják, és reggel hatkor nyitják. A kerítés kiépítését a főváros finanszírozza, az állandó őrzésről, valamint az egész parkot behálózó kamerarendszer telepítéséről és fenntartásáról a hegyvidéki önkormányzat gondoskodik.

M.