Dr. Solymosi Teréz szigetvári belgyógyász szakorvos és háziorvos. Évekkel ezelőtt megjelent, a lisztérzékenységről írt szakácskönyve számos hasznos, változatos ételleírást tartalmaz. A doktornő elmondta, hogy a coeliakiát autóimmun betegségnek tartjuk, ami azt je lenti, hogy a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel ellenanyagot, amely elpusztítja saját szö veteit. Gyermekkori változata 1 éves kor körül kezdődik, a liszttartalmú élelmiszerek étrendbe vezetésével. A gyermekek ilyenkor hasi fájdalomról panaszkodnak, kedvetlenek, szomorú arckifejezésűek.

A vas fel szívódási zavara miatt vérszegénység alakul ki. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) hiánya súlyos tünetek kialakulásához vezet. Az A-vitamin hiánya miatt megnő a fertőzésekre való hajlam, a D-vitamin-hiány csontfájdalmakat, csontnövekedési zavarokat, csontdeformitást okoz. A K-vitamin hiánya vérzékenységgel jár. Jel lemző tünet a súlyos hasmenés, az előredomborodó pókhas.

A felnőttkori lisztérzékenység nem jár ilyen típusú tünetekkel, ezért sokáig felfedezetlen maradhat. A tünetek rendkívül változatosak. Kialakulhatnak herpeszes hólyagokhoz hasonló ki ütések a végtagokon, a törzsön, a nyakon. Jelentkezhetnek ízületi fájdalmak, fiatalkorban kez dődő csontritkulás. Előfordulhat súlyos szívizom-elfajulás, gyógyszeres kezelésre rosszul reagáló depreszszió. Nőknél a betegség meddőség, menstruációs zavarok, gyakori vetélés, halva szülés, magzati fejlődési rend ellenességek formájában jelentkezhet.

A coeliakia lehet átmeneti és végleges. Az átmeneti forma leggyakoribb oka a gyomor-, bélrendszert érő fertőzés. Ez a változat a kiváltó ok megszüntetése után, diétás kezelésre megszűnik. A betegség végleges formája azonban nem gyógyítható gyógyszerrel, a kezelés egyetlen lehetséges módja az életre szóló gluténmentes diéta.

A gluténmentes termékeket a kereskedelemben vonallal áthúzott gabonafejjel jelölik. A diéta során törekedni kell a megfelelő mennyiségű vitamin és ásványi anyag bevitelére, ezért a lisztérzékeny betegek naponta többször egyenek nyers gyümölcsöt, zöldséget. Fontos a telítetlen zsírsavak bevitele, amelyek nagy mennyiségben találhatók meg a halakban, a növényi olajokban, így ajánlatos hetente egy-két alkalommal valamilyen formában halat fogyasztaniuk. Emellett a saláták ízesítéséhez növényi olajokat, főleg olívaolajt használjanak. Levesek, főzelékek sűrítéséhez kukoricaliszt, sárgaborsóliszt és étkezési keményítő ajánlható. Ma már szinte minden elkészíthető gluténmentesen is, csak sajnos az előállítási költség a többszöröse a hagyományos módon, lisztből készült ételekénél.

A kezeletlen lisztérzékenységnek komoly következményei lehetnek. A sérült bélnyálkahártya a vasat és a vitaminokat alig, vagy csak nehézkesen képes felszívni, a táplálékban lévő allergéneket viszont átengedi. Ez ételintoleranciát idézhet elő (például szójaérzékenység alakulhat ki, és mivel a gluténmentes élelmiszerekben sok szóját használnak, ez további nehézséget jelent). A bélkárosodás következménye lehet a tejcukorérzékenység is.

(-járay)

TILTOTT ÉLELMISZEREK
Minden búzalisztből, rozslisztből készült ke nyér, péksütemény, tészta; árpából készült élelmiszerek (maláta, sör, gríz); zabpehely, müzli; levesporok, -kockák, ételízesítők; instant kávé, kakaó; pudingporok, csokoládé, fagylalt; felvágottak; hús- és zöldségkonzervek; sör, maláta, gabonapárlatok (whisky, gin, vodka). A lisztérzékeny betegek egy része egyúttal tejcukor-érzékenységben is szenved, az ő étrendjükből a tejet és a tejtermékeket is ki kell iktatni.

FOGYASZTHATÓ ÉLELMISZEREK
Burgonya, kukorica, rizs (minden formában); szójakészítmények; hús, tojás; tej, tejtermék (ha nincs tejcukor-érzékeny ség – ha van, a tej szójatejjel vagy rizstejjel helyettesíthető); zöldségek, gyümölcsök; gluténmentes lisztből készült tészták; kukoricaliszt, rizsliszt, sárgaborsóliszt