A Hegyvidéken élő és alkotó festők művei láthatók a Városmajor utcai Hegyvidék Galériában, míg a környékbeli üzletek kirakataiban ismét egy-egy helyi festőművész alkotása színesíti a portálokat. A Hegyvidék Galéria tavaly csatlakozott először az országos Magyar Festészet Napja rendezvénysorozathoz, így lassan már hagyományról beszélhetünk.

Schaller István: Sötét sátor

A Városmajor utcában, a Maros utcában, a Magyar jakobinusok terén és az Alkotás utca elején lévő üzletek vállalták, hogy részt vesznek a festőművészet népszerűsítésében. Tavaly egy hétig tartott ez a rendhagyó tárlat, a sok pozitív visszajelzés hatására azonban az idén már két és fél héten keresztül, október 31-ig láthatják a járókelők, hogyan válik az utca kiállítótérré. Az időjárás ezúttal nem fogadta kegyeibe a szervezőket, az eső és a viharos szél meghiúsította a szabadtéri ünnepélyes megnyitót, ám ennek ellenére is sokan sétáltak végig a kirakatok előtt a Hegyvidék Galéria munkatársának vezetésével.

Krepsz István: Kör

A galéria kiállítótermében Csoma Gábor festőművész munkáiból látható válogatás. Művészete a klasszikus festészeti hagyományokból indul ki, ezek hatása valamennyi alkotásában jelen van. Festményeinek kiindulási pontja általában egy táj. A képmezőt több esetben megbontja a felületbe beépített újabb képpel, ami még tovább mélyíti az értelmezési síkokat.

Csoma Gábor és egyik festménye

A megnyitón Lovas Pál alpolgármester kiemelte, hogy milyen fontos szimbólumot hordoz a Lukács napjára szervezett Magyar Festészet Napja, hiszen Szent Lukács egy személyben volt festő és orvos. Az evangélistához való kötődés azt jelképezi, hogy egyformán szükséges mind a testi, mind a szellemi egészség, és a művészet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szellemi egészség megvalósulhasson. Rendhagyó módon a kiállítást ezúttal maga a művész nyitotta meg, aminek az a magyarázata, hogy édesanyja emlékének ajánlotta a tárlatot.

Balázs Attila