Sokoldalú művész volt, aki a többi között festészettel, grafikával és bábművészettel is foglalkozott. Közéleti emberként aggódva gondolkodott, felelősségteljesen beszélt hazájáról és a nemzetről – emlékezett A. Tóth Sándorra Lovas Pál alpolgármester a Hegyvidék Galéria kiállításának megnyitóján. A művész Rimaszombaton született, de alkotói tevékenységének jelentős korszaka a francia fővároshoz kötötte. A nemzetközi művészvilágba az 1937-es, párizsi világkiállításon robbant be, ahol Az ember tragédiáját feldolgozó Szivárvány Színház nevében az egyiptomi jelenetet színre vivő A. Tóth Sándor vehette át az első díjat.

 

Diadalmas éve volt ez az egyetemes magyar művészetnek, hiszen Györgyi Dénes magyar pavilonját is aranyéremmel jutalmazták. A belső teret a legnevesebb magyar festők alkotásai díszítették, Aba Novák Vilmos munkája Picasso Guernicája elől vitte el a nagydíjat. A francia–magyar történelmi kapcsolatokat pillanatképekben megörökítő sorozaton megjelenik egyebek mellett az 1557-es, a lelkiismeret és a vallás szabadságát kimondó tordai országgyűlés. Ahogyan azt Lovas Pál megjegyezte, ezzel Magyarország elsőként tett lépéseket a világbéke alapjainak megteremtésére. Ebben döntő szerepe volt a képzőművészet erejének is, amire tökéletes példa A. Tóth Sándor művészeti, szervezői és tanári munkássága.

 

 

A kiállításmegnyitón részt vett René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete is, aki kiemelte: A. Tóth meghatározó szerepet töltött be a magyar–francia kulturális kapcsolatok alakításában. Életművét Franciaország is a sajátjának tekinti, a most bemutatott művek is a párizsi évekből származnak. Képeivel áthágta a neokubizmus és a konstruktivizmus által megszabott határvonalakat, így létrehozva azt a csak rá jellemző stílust és formavilágot, ami a védjegye lett. De A. Tóth több volt, mint művész: Magyarországon a francia, Franciaországban pedig a magyar kultúra nagyköveteként előfutára volt az évtizedekkel később megvalósult európai uniós együttműködésnek.

 

A. Tóth Sándor személyesen ismerhetett meg olyan kiemelkedő festőket, mint Matisse, Picasso, Breton, Chagall és Kandinszkij. Blattner pedig bevezette őt a bábművészet világába – emelte ki Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész. Természetesen ezek a találkozások hatottak művészi fejlődésére, így lett stílusa egyedülálló ötvözete az expresszionista és a konstruktivista szerkesztésnek, magában foglalva a bábok világából hozott háromdimenziós ábrázolásmódot.

 

A festő 1932-ben költözött haza, Pápán ideiglenes gimnáziumi tanári állást kapott, részt vett a cserkészszövetség megalapításában, s gyakran visszajárt Párizsba. „Hogy egy művészről mi marad meg az emberek emlékezetében, az nem a művészen, hanem az utókoron múlik” – mondta Konok Tamás. Nos, az utókor most, harminc évvel A. Tóth Sándor halála után, alkotásait csodálva, szívesen emlékezik meg róla és páratlan életművéről.