A mai Moszkva tér területe már a középkorban is nagy forgalmat bonyolított le, hiszen errefelé haladtak a Budát Budakeszivel és más nyugatabbra fekvő városokkal összekötő útvonalak. A töröktől való visszafoglalást követően agyagbányát és téglavetőt alakítottak ki itt, ennek bezárásakor került a Budapesti Budai Torna Egylet kezelésébe.

Nem messze innen, a Széna téren állt a Régi Szent János Kórház. A terület tehát évszázadokon keresztül mindennapos átmenő forgalomnak adott helyet, mégis csak 1929-ban nevezték el: Széll Kálmán egykori magyar miniszterelnök nevét kapta.

Széll Kálmán 1899 és 1903 között állt hazánk kormányának élén. Korábban pénzügyminiszterként is részt vett az ország politikai életében. Nemesi családból származott, a „kutyabőrt” 1639-ben kapta a család. Széll Kálmán 1866-ban szerzett jogászként oklevelet, majd szolgabíróként kezdett dolgozni. Karrierje folyamatosan felfelé ívelt, de a magánéletben is szerencséje volt, 1867-ben feleségül vette Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát, aki egyben Deák Ferenc gyámleánya is volt. Rossz nyelvek szerint politikai sikereit részben Deákkal való szoros kapcsolatának köszönheti.

Számos tisztség betöltése után 1899-ben ért el pályája csúcsára, ekkor nevezték ki miniszterelnöknek, és egyidejűleg a belügyminiszteri tárcát is vezette. Kormányzása viszonylagos nyugalmat hozott a századforduló felfokozott politikai hangulatába. Azonban 1903-ban lemondani kényszerült, amikor a honvédségi létszám emelésére tett javaslatot, és ezt az ellenzék obstrukcióval gátolta meg. 1904-ben a Szabadelvű Pártból is kilépett.

Egy ideig visszatért még a politikai életbe, amikor 1906 és 1910 között elvállalta az Alkotmánypárt elnöki tisztét. Ezt követően azonban már csak a gazdasági életben tevékenykedett. Visszavonult rátóti birtokára, amelyet egész életén át fejlesztett, és mintagazdasággá alakított. 1915-ben itt hunyt el.

A Széll Kálmánról elnevezett tér 1951-ig viselte a nevét, amikor – feltehetőleg politikai okok miatt – Moszkva térre változtatták meg a forgalmas csomópont elnevezését.

B. A.