A XI. században a mai Zólyom mellett épült vár még a Pusztavár nevet viselte. Ennek falai közt hunyt el Szent László királyunk 1095-ben. Zólyom nevével írásban először egy IV. Béla korában kelt oklevélben találkozhatunk, ekkor kapott városi kiváltságokat.

 

A ma is látható erődítmény a tatárjárást követően épült ki, sok magyar király és erdélyi fejedelem – Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György – megfordult benne. Mátyás látogatásának érdekessége, hogy nem találta megfelelő fekvésűnek a várat, ezért a szemközti hegyen emeltetett egy másikat, amelynek a maradványai a mai napig láthatók.

 

A vár soha nem jutott török kézre; valószínűleg biztonságos voltának köszönheti, hogy 1620-ban közel egy évig itt őrizték a Szent Koronát. A XVIII. században az Esterházy család tulajdonában állt a település és a vár, majd 1802-ben a kincstár megvásárolta. Zólyom várában született 1554. október 20-án Balassi Bálint költő, akinek emlékét tábla őrzi a kapunál. A város másik híres szülötte Lahner György honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike.

 

A zólyomi vár

 

A Zólyomba zarándoklók a szépen felújított várkastély mellett a XI. századi és a Mátyás korabeli várak romjait is felkereshetik. A városközpontban lévő kastélyban ma a Szépművészeti Múzeum működik, ahol a többi között Rubens, Veronese, Hogarth alkotásaival találkozhatunk. Érdemes megnézni a XVII. században épült, reneszánsz alapokon nyugvó városháza épületét is, valamint a XIV. századi Szent Erzsébet-templomot, amelyen gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek egyaránt felfedezhetők.

 

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Zólyom 8799 lakosából 4973 volt magyar nemzetiségű, 3579-en szlovákok, a többiek zömében németek voltak. 2001-re a lakosok száma 44 ezerre nőtt, ebből 42 ezer szlovák és mindöszsze 218 magyar nemzetiségű volt.

 

A Németvölgyben található Zólyomi lépcsőt 1953-ban keresztelték át, korábban a Fohász lépcső nevet viselte. A Jagelló utat köti össze a Koszta József utcával.