„Vészhelyzetet okoz az esőzés a Pilis erdeiben” – szólt az erdőgazdaság által kiadott kommüniké május derekán. „Járhatatlan utak, kidőlő fák, megáradt patakok, több ezer köbméter hordalék a hegylábaknál” – folytatódott a szöveg. A Vadaspark étterem csárdahangulatú asztalai mellett Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs vezetője friss hírekkel szolgált.

– Továbbra is életveszélyes a Pilisi- és a Visegrádi-hegység völgyeinek és szurdokainak látogatása. A turistaforgalom elől lezártunk olyan népszerű kirándulóhelyeket, mint a Rám-szakadék, a Holdvilág-árok és a pilisszentkereszti szurdok. A Pilisben még az engedéllyel rendelkezők sem használhatják az aszfalt utakat, sőt, az eredetileg kerékpározásra kijelölt útszakaszokat sem lehet igénybe venni. A tilalom feloldását honlapunkon azonnal közöljük!

A szóvivő elmondta, hogy az előzetes számítások szerint 500 millió forintra tehető a kár mértéke, aminek két nagy tétele a turizmust szolgáló infrastruktúra pusztulása és mintegy 11 000 köbméternyi fa kidőlése.

– A legkellemetlenebb a karbantartó úthálózatban történt károsodás. Az erdészeti utak burkolatának és pályaszerkezetének bizonyos szakaszait elvitte a hegyoldalról lezúduló víz, máshol a burkolat pereméig kimosta a töltés anyagát, és az aszfalt lecsúszott a megáradt patakba. A földutak, de még a murvával fedett ösvények is járhatatlanná váltak. Erdei műtárgyakat, például hidakat kell helyreállítanunk, és mintegy háromszáz folyóméter támfalat újraépítenünk.

Az erdőterületeken jelenleg baleset-megelőzés és az életveszély elhárítása zajlik a végleges kárbecsléssel együtt. A munkát a tartós jó idő beálltával a hasznosítható faanyag kimentése, majd az infrastruktúrában bekövetkezett károk helyreállítása követi.

Miképpen képzeljük el a Rám-szakadék jelenlegi látványát?

– Az eredetileg derékmagasságban futó kapaszkodó korlát helyenként egy-két méterrel van a hordalék szintje alatt, amely teljesen betemette a szurdokot. Magával vitte a partoldalon lévő fákat, ezek a törmelék tetején fekszenek keresztül-kasul, amolyan marokkó játékpálcikákhoz hasonlóan. Ha valaki megmozdít egyet közülük, a gúla ráomolhat... Az erdőgazdaság már megkezdte a fák feldarabolását, elszállítását. A földomlás veszélye azonban továbbra is fennáll. A partszakaszok annyira meggyengültek a Rám-szakadékban és a Holdvilág-árokban, hogy egy újabb esőzés komoly földcsuszamlást idézhet elő.

Június első hétvégéjére kisütött a nap, melegednek a nappalok, megjelennek a kirándulók, a sétáló családok a budai hegyekben. Mire kell vigyázniuk?
– A Hegyvidék és környéke „megmenekült”, viszonylag csekély károkkal megúszta az ítéletidőt. Ezt annak köszönheti, hogy a meszes altalaj elnyeli a csapadékot, az alatta lévő lyukacsos, karsztos kőzetréteg a hegy belsejébe vezeti a vízfolyamot. Így kevés a felszíni vízfolyás. A problémát a felázott talaj és az erős szél jelenti, melyek együttes hatásaként a sekély gyökérzetű fák kifordulhatnak a földből. Míg a Pilisben a dominó effektus következtében néhol több négyszögölnyi területen feküdtek a fák, a Budai-hegységben szálanként dőltek ki, a gyalogösvényeken csak elvétve akad keresztben fekvő fatörzs. Számokkal alig mérhető az effajta kár. Mindezek ellenére a hegyekben kirándulók már közepes erősségű szélben is kerüljék az öregerdőket, mivel a nedves talaj miatt bármikor előfordulhatnak fakidőlések! Ez vonatkozik az erdei aszfaltos utakra, az erdőszéli lakott területekre, sőt a kertes házakra is.

Mire kell figyelni vihar esetén?

– A fiatal erdőállományok biztonságosabbak, a nagy lombfelülettel rendelkező fák, a bükkösök, fenyvesek viszont veszélyesek. Rendszerint nyikorgó-csikorgó-recsegő hanggal jelzik, ha megmozdulnak. Soha ne vizsgálgassunk közelről egy frissen kidőlt faóriást, mivel zuhanás közben kilazíthatott néhány szomszédos egyedet is, amely bármelyik pillanatban utána dőlhet.

Lomniczi Gergellyel azon a fogadáson beszélgettünk, amelyen a Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. tulajdonában lévő Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft. együttműködési megállapodást írt alá. A felek szakmai partnerségi program keretében dolgoznak majd közösen a jövőben.
A két intézmény valójában már régóta jó kapcsolatban áll egymással. Az állatkert eddig is részesült az erdei kaszálókról begyűjtött szénából, az erdészeti munkák során kitermelt faanyagból. Cserében a kifutók és a különféle építmények tervezésében, állattartásban, személyes tanácsadásban, a veszélyes állatok szállításában, a természetvédelmi mentésben és oktatásban, reklám és marketing terén, az állatok orvosi ellátásában és a tudományos kutatásban segítették és segítik a továbbiakban is a vadasparkot.
Az állatkertbe sok olyan balesetet szenvedett hazai madár és denevér kerül, amelyet a felépülése után valamilyen ok miatt nem ereszthetnek vissza a szabadba. Az első komoly, közös terv, hogy a vadasparkban egy nagyobb méretű madárreptetőt építenek, ahol elhelyezik ezeket az állatokat.

Milyen értéket jelent a megállapodás az önök számára? – kérdeztük Bene Zsoltot, a Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft. igazgatóját.

– Nyilván egy százötven éves múlttal rendelkező intézménnyel csakis előnyös egyezményt köthetünk. Az állatkert olyan tapasztalattal rendelkezik, amellyel egyetlen más szervezet sem képes segíteni bennünket. Remélem, mi is a segítségükre lehetünk a krónikus helyszűke miatt fennálló problémáik megoldásában.

Hogy van Vackor és Móric?

– Köszönik szépen, remekül! A medvepár nagyon jól beleilleszkedett a környezetbe, a park hangulatába. Szeretnek kint lenni, csupán a jeges eső zavarja őket fedél alá. Szinte egyik pillanatról a másikra vendégeink kedvenceivé váltak. Valószínűleg nekik is köszönhetjük, hogy az előszezon látogatóinak száma tizenöt százalékkal felülmúlta a tavalyit.

A vadaspark hogyan vészelte át az elmúlt heteket?

– A vihar nyomait még mindig viseli a terület, fák dőltek ki, néhánynak kimosta a víz a gyökerét. Számunkra a legnagyobb veszélyt a kerítésre boruló fák jelentenék, mert az lehetővé tenné, hogy a nagyobb testű állatok kiszabaduljanak. Ezért folyamatosan ellenőrizzük, s ha szükséges, javítjuk, megerősítjük a kerítéseket, kivágjuk a megbillent fákat, újra felépítjük a szétmosott körutakat. Ezekre a munkákra annyi pénzt költünk ebben az évben, mint amennyit az elmúlt évtizedben összesen fordítottunk a parkra. Az utóbbi hetekben gyakorlatilag mentést és „tűzoltást” végzünk.

Somogyvári D. György

Virágóra a vadasparkban
Virágórát avattak a Budakeszi Vadasparkban annak alkalmából, hogy együttműködési megállapodást írt alá a Budakeszi Vadaspark és a Fővárosi Állat- és Növénykert. A négy méter átmérőjű, különleges szerkezet – amely a műholdas kapcsolat révén mindig a pontos időt mutatja – az állatkertből került a parkba, közvetlenül a főbejárat mellé. A szekérkerékre emlékeztető hatalmas óralap cikkelyeit tavasztól őszig hat virágfaj 1100 egyede díszíti.