Mindenekelőtt a kár típusát kell tisztázni, nem mindegy ugyanis, hogy elemi vagy felelősségi kárról van szó – magyarázta Horváth Andrea, az egyik biztosítótársaság vezérigazgató-helyettese. A legfontosabb különbség, hogy az előbbit természeti jelenség, míg az utóbbit emberi mulasztás okozza.
Ez azt jelenti, hogy viharkár esetében harmadik személynek akkor fizet a biztosító, ha a biztosított felelőssége megállapítható. Amennyiben például a viharban kidőlt fa erősen korhadt volt, fennáll a növény gondozásáért felelős biztosítással rendelkező személy, társasház, vagy például önkormányzat felelőssége. Ebben az esetben a biztosító fizet, ahogyan akkor is, ha a tetőről a felújítás elmulasztása miatt zuhan le egy cserép.
Vis majornak tekinti viszont a biztosító, és nem térít, ha a viharos szél egy egészséges, rendszeresen gondozott fáról szakít le ágakat, vagy egy jól karbantartott tetőről sodor le cserepeket, és ezek okoznak károkat. Horváth Andrea hangsúlyozta: a jelenlegi biztosítási piacon nincs olyan lakás- vagy társasház-biztosítási termék, amely tartalmazná ezt a kockázatot, ugyanis ennek olyan magas lenne a díja, amit az ügyfelek nem tudnának megfizetni.
Jogi személyeknél, cégeknél, illetve önkormányzatoknál jellemzően a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó felelősségi károk megtérítésére vállalnak kockázatot a biztosítók, a vis major károk tehát nem minősülnek biztosítási eseménynek. Más a helyzet a biztosított kárára bekövetkező viharkárok esetében, ezekre az alapbiztosítás minden esetben fedezetet nyújt.
Viharkároknál lehetőség van telefonos kárrendezési eljárásra, ilyenkor a biztosító a károsult beleegyezésével helyszíni szemle nélkül rendezi az ügyet. Amennyiben jelentősebbek a veszteségek, a biztosító megelőlegezi a kártérítés egy részét, amiből megkezdődhet a helyreállítás.
A kerületi védelmi csoportot vezető Bojtor Gábor az elmúlt hetek tapasztalatait összegezve arra hívta fel a figyelmet, hogy a fakidőlésekkel kapcsolatos károk nagyobb részét az önkormányzat biztosítója rendezi majd. Az esetek többségében ugyanis erősen korhadt, állékonyságukat vesztett példányok okoztak problémát. Beteg volt az az évszázados gesztenyefa is, amely a Német Közösségi Ház tetőszerkezetét rongálta meg.
A veszélyes fák kiszűrése érdekében az önkormányzat rendszeresen ellenőrzi a nagy forgalmú parkok, játszóterek növényzetét. Ennek köszönhető, hogy e területeken a vihar ezúttal sem okozott komolyabb gondokat.

(M.)