Az érzékelés, a tudatos, gondolkodó látás nagyot változott a tizenkilencedik század közepe óta. Előbb az avantgárd képzőművészeti irányzatok kezdték átalakítani a látást, aztán jött a fényképezés, majd a filmművészet változtatta meg végérvényesen vizuális gondolkodásunkat. A legnagyobb hatású tényező kétségtelenül a tömegkultúra kialakulása volt, de erről nem beszélhetünk múlt időben, hiszen ma is a tömegkultúra társadalmában élünk. A legutóbbi és nem kevésbé fontos faktor pedig bizonyosan a digitális képalakítás, éppen tömegessége miatt – mondta Sulyok Miklós művészettörténész Cseke Szilárd festményei kapcsán, amelyeken jól felismerhető a képalakító szoftverek használatának hatása.
A Krisztina Palace irodaházban Déli lejtő címmel rendezett kiállítás megnyitóján a művészettörténész kifejtette: digitális fotórealizmus jelenik meg Cseke Szilárd képein, amelyek első látásra erőteljesen megfestett, izgalmas erdőrészleteknek tűnnek – valójában azonban „mesterséges tájjal” van dolgunk. A kompozíció esetleges, a motívum nem ér véget a képmező szélénél, úgy tűnik, kilóg belőle; olyan, mintha a vonatablakból látnánk az elsuhanó, „mozgó” erdőket.
A természeti motívumok alkalmazása összekötő kapcsot képez Cseke Szilárd festményei és Csepregi Balázs plasztikái között. Csepregi Balázs bemutatott munkái között találunk fákat, talált tárgyként idehozott valódi fatörzsdarabot és mintázottat, de az alkonyat is természeti motívum. Kompozíciós módszerére jellemző a léptékváltás, a nagyítás, mint például a Két fa, a Henyélő fogas és a Lego szobor című művekben, amikor a pop-artra jellemző eljárással a hétköznapi tárgyakat emeli be a műbe, és teszi játéka tárgyává. A játékosság, illetve az irónia jelenik meg az irodaház belső udvarán kiállított, fémből készült Gémeskút esetében is, amely éles kontrasztot képez környezetével.

z.

A Molnár Ani Galéria által rendezett kiállítás május 6-ig, hétköznapokon 10 és 18 között tekinthető meg a Krisztina Palace irodaházban (XII., Nagyenyed utca 8–14.)