A Budapest környéki parkerdőkben a tavaszi időszakban történik a legtöbb tűzeset, holott nagyobb odafigyeléssel és néhány egyszerű óvintézkedés betartásával ezek döntő többsége elkerülhető lenne. Bár a jellemzően avarszinten pusztító tüzek viszonylag kis anyagi kárt okoznak, ugyanakkor a lágyszárú növények, a fiatal csemeték, valamint a gerinctelen fauna megsemmisülése az erdők jövőjét veszélyezteti. Talán még ennél is nagyobb veszteség, hogy a tűzben nehezen, vagy egyáltalán nem pótolható védett növények is elpusztulhatnak. További gondot jelent, hogy a tűzveszélyes állományokban – például fenyvesekben – ezek az avartüzek pillanatok alatt koronatűzzé alakulhatnak.
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője hangsúlyozta: nehezen kezelhető problémát jelentenek az erdőterületeken tanyázó hajléktalanok, akik esetenként komoly tüzeket okoznak, miközben melegedni, vagy főzni próbálnak. Jó példa erre a 2007-es újpalotai tűz, amikor közel hatvan hektár erdő égett le, de a XII. kerületben is előfordulnak hasonló – szerencsére kisebb károkat okozó – esetek.
A Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő erdőkben évente közel tízmillió kiránduló fordul meg, akiknek ha csak egy-két százaléka nem tartja be a tűzgyújtás szabályait, már akkor is komoly veszélyforrással kell szembenézni. A főváros környékén több mint húsz hektár erdőterület égett le a tavaly tavaszi időszakban. A tüzek néhány kivételtől eltekintve tábortüzekből alakultak ki: a felelőtlenül otthagyott parázsból – főleg szeles időben – hamar pusztító erdőtűz jöhet létre. A parkerdő kezeléséért felelős cég területén mintegy száznyolcvan, míg a Budapesti Erdészeténél ötvenkét kiépített tűzrakóhely található, nagyobb részük grillezésre is alkalmas, fedett létesítmény. Ennek ellenére számos tisztáson, erdőszélen, kilátóponton találnak illegális, nem megfelelően kialakított, ezért fokozottan veszélyes tűzrakóhelyet.
Erdeink védelme érdekében muszáj betartani a tűzgyújtás és különösen az oltás szabályait. Tábortüzet csak az arra kijelölt helyen rakjanak a kirándulók, a nyílt lángot soha ne hagyják felügyelet nélkül, és mindig gondoskodjanak a parázsmentesítésről. Ennek leghatékonyabb módja, ha legalább kétvödörnyi bő vízzel fellocsolják a tűzrakóhelyet. Ha ennyi víz nem áll rendelkezésre, használjanak nedves földet. A hangsúly a nedvességen van, ugyanis a száraz föld alatt könnyen megmaradhat a parázs, amely a felszínre kerülve lángra lobbanthatja a környező növényzetet.
Időnként előfordul, hogy a kerti avar égetése közben a tűz átterjed az erdőbe. A nagyobb vész megelőzése érdekében ezért ajánlatos néhány gyakorlati tanácsot megfogadni. A legfontosabb, hogy az égést nem szabad siettetni, mindenki akkora tüzet rakjon, amekkorát még képes kontrollálni. Szélcsendes időben a túlrakott tűzből felszabaduló hő helyi légörvényt okozhat, az így szétterülő parázs pedig több tízméteres távolságban is tüzet okozhat.

(m.)

A tűzrakás szabályairól és az életbe lépő tűzgyújtási tilalmakról a www.parkerdo.hu honlapon tájékozódhatnak a kirándulók. Európai erdőtűz-veszélyességi előrejelzés: http://effis.jrc.ec.europa.eu/current-situation.