Hieronymi Károly politikus, mérnök 1836-ban született Budán. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban és Budán végezte, majd a budai Politechnikumba került, ahol mérnöki képesítést szerzett. A budai városvezetésnél dolgozott gyakornokként, majd 1857-ban Máramaros vármegyébe költözött, ahol négy év elteltével a megye főmérnökévé választották. A kiegyezést követően, 1867-ban visszatért a fővárosba, és a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumnál állt munkába. Jó kapcsolatot ápolt a politikai körökkel, hiszen Andrássy Gyula miniszterelnök megbízásából 1868-ban külföldi tanulmányútra indult Franciaországba és Belgiumba.
Az ő nevéhez fűződik az Alföld vízvédelmi tervének elkészítése, amelyben a Tisza, a Maros és a Körösök védelmi rendszerét dolgozta ki. (Érdemes megjegyezni, hogy ugyancsak ő gondolta ki a budai és a pesti rakpartok kiépítési terveit is.) Szakmai munkáját nem adta fel, amikor 1875-ben belépett a Deák Ferenc által életre hívott Szabadelvű Pártba. Mérnökként a közlekedés területén azon dolgozott, hogy a magyar áruk tengeri kikötőbe való eljutását biztosítsa, ezért több magánkézben lévő vasútvonalat felvásároltatott. Tevékenységének köszönhetően 1882-ben megválasztották az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság elnökévé.

Pályája csúcsát 1892-ben érte el, amikor az első Wekerle-kormány belügyminisztere lett. Nevéhez fűződnek olyan máig ható intézkedések bevezetése, mint az állami anyakönyvezés, a fővárosi kerületi elöljáróságok megszervezése vagy a fővárosi vízművek kiépítése. Rövid megszakításokkal haláláig szerepet vállalt a politikai életben. 1911. május 4-én hunyt el Budapesten, sírja a Kerepesi temetőben található. Népszerűségére jellemző, hogy még abban az esztendőben átkeresztelték a nevére a kissvábhegyi Birsalma utcát.

Az egykori Hieronymi út megegyezett az 1951 óta Határőr útnak nevezett szakasz vonalával: a Városmajor utca és az Istenhegyi út között húzódott. Hieronymi Károly nevét egy köz is őrizte a Kissvábhegyen, ezt ma Pethényi köz néven találjuk meg a térképeken.

B. A.