A hegyvidéki önkormányzat képviselő-testülete elfogadta a kerület 2010-es költségvetési rendeletét. A költségvetésre rányomja bélyegét a megszorító kormányzati politika: miközben az önkormányzat feladatai az elmúlt években folyamatosan bővültek, a többletfeladatok ellátásához szükséges forrást az állam nem, vagy csak részben biztosította.

A kerület költségvetési rendeletének előterjesztője, Pokorni Zoltán polgármester kifejtette, hogy egyre nagyobb nyomás irányul a normatív finanszírozásban alkalmazott szigorítások által az önkormányzatokra, eközben pedig az infláció, az áfa emelése miatt amúgy is elértéktelenített saját bevételeik egyre nagyobb hányadát kell bevonniuk feladataik ellátásához. Mindez vagyonfelélésre, eladósodásra, irracionális, a feladatellátás színvonalát veszélyeztető intézkedések megtételére kényszeríti a legtöbb magyarországi önkormányzatot. A folyamatos forráscsökkentés miatt évről évre azzal kell szembesülni, hogy a tárgyév még az előző évinél is kedvezőtlenebb, bizonytalanabb, ingoványosabb feltételeket teremt az önkormányzati szférának.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy a kormány a 2010. évi büdzsé tervezése során a „helyi önkormányzatok hatékonyabb működésével, feladatainak felülvizsgálatával” 120 milliárd forint „megtakarítás” elérését tűzte ki célul törvényjavaslatában, azaz ennyivel kevesebb állami támogatással számolt. A forráscsökkentést részben feladatcsökkentéssel, részben a források átcsoportosításával indokolták, de mintegy 30 milliárd forint értékben már az eredeti törvényjavaslatban is kifejezetten megszorításról volt szó.

Az önkormányzatok erőteljes tiltakozásának hatására a Bajnai-kormány ugyan csökkentette az elvonás mértékét, néhány különösen érzékeny területen visszavonta eredeti javaslatát, ám végül így is sor került több mint 30 milliárd forintnyi megszorításra, valamint további mintegy 27 milliárd forintos forráskivonásra egyéb címeken. A gyermeklétszám csökkenésére hivatkozva például szűkítették a közoktatási támogatásokat, holott a kisebb létszám nem jelent automatikusan feladat- és költségcsökkentést. „Átrendezés” címen a hazai fejlesztési támogatásokat is jelentős mértékben elvonták, megjelölve helyettük az európai uniós pályázati lehetőségeket – a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezek sokkal nehezebben hozzáférhetők.

A kormány rossz válságkezelése miatt a lakosság elszegényedése további finanszírozási problémákat okoz, ugyanis egyre többen fordulnak az önkormányzathoz kérelemmel eseti segélyért, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásért. Mivel a törvényi kötelezettség alapján megállapítandó rendszeres ellátások a mai viszonyok között alkalmatlanok a létminimum feltételeinek biztosítására, ezeket eseti segélyezéssel, illetve más jövedelemkiegészítő támogatásokkal folyamatosan ki kell pótolnia a kerületnek az idén is. Mindeközben a szociális ágazat fenntartásához évről évre kevesebbet ad az állam: a normatíva csökkenése 2005 óta reálértékben már elérte a negyven százalékot.

Pokorni Zoltán kiemelte, hogy a kormányzati elvonások ellenére szeretnék megőrizni ellátásaik színvonalát, ám ehhez – annak érdekében, hogy a működéshez ne kelljen hitelt felvenni – jelentősen meg kell húzni a nadrágszíjat és rendkívül fegyelmezett gazdálkodást kell folytatni. Például a kerületi intézményekben dolgozók teljesítményösztönző jutalmazására az idén nem tudnak forrást tervezni. Természetbeli juttatásokból – egyebek között étkezési jegyekből – reálértékben kevesebbet tudnak adni, miután ezeket a kormány az év elejétől jelentősen megadóztatta. A 13. havi fizetés helyébe tavaly lépett keresetkiegészítés összege szintén jelentősen csökken. Visszafogták a működési költségeket a polgármesteri hivatalban, a 2010. évi tervszámok annak ellenére alacsonyabbak a tavalyihoz képest, hogy az állomány tavaly ősszel a 7 fős közterület-felügyelet elindításával, majd 14 településőr felvételével tovább bővült.

A költségvetés a szociális, egészségügyi, oktatási, illetve a városüzemeltetési feladatok ellátási színvonalának megőrzése mellett a kerület hosszú távú fejlesztési célkitűzéseit sem téveszti szem elől – hangsúlyozta a polgármester. A felújítási kiadások összegében a MOM–Gesztenyés kert fejlesztési program dominál (ehhez az önkormányzat 900 millió forint uniós támogatást nyert, valamint az önrész biztosításához 2.7 milliárd forint értékű névértékben kötvényt bocsátott ki); az egyéb felújításokra azonban a szűkös források miatt a szükségesnél jóval kevesebb pénz jut. Ez az összeg ugyanakkor magasabb lehet, ha sikerül pályázati forrásokat szerezni. Annak érdekében, hogy a kerület hozzájuthasson a pályázati támogatásokhoz, a szükséges önrészt céltartalékként elkülönítették a költségvetésben.

z.