Az élelmiszerboltok hűtőpultjaiban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan olcsó, sajtnak kinéző, valójában sajtot helyettesítő termékekkel, amelyek nem tejből készültek, hanem egyebek közt növényi zsírból, vízből, ízfokozókból és más hozzáadott anyagokból. Természetesen ezek a sajtimitációk is ehetők, egészségre ártalmas anyagot nem tartalmaznak, ám tilos a „sajt” szót használni a megnevezésükre. Az Európai Unió tagállamaiban ugyanis csak olyan terméket szabad sajtnak nevezni, amely tejből készült, és az ilyen termékhez tilos például növényi zsírt hozzáadni. Ugyanígy a vendéglátásban kapható ételeket – például melegszendvicseket, lángosokat, pizzákat – sem lenne szabad „sajtos” jelzővel illetni, ha azok nem tartalmaznak igazi sajtot.

Bár a sajtokra vonatkozó uniós minőségi előírások egyértelműek, gyakran előfordul, hogy a kereskedők és a vendéglátók kijátsszák azokat. Mivel a műsajtok külsőleg alig különböznek az igaziaktól, a fogyasztók könnyen megtéveszthetők; például, amikor a sajtok között a hűtőpultban akciós „pizza-feltétet” vagy valamilyen „tömböt” árulnak.

A Die Presse bécsi napilap tudósítása szerint már a sajtok hazájában, Hollandiában is egyre nagyobb teret hódítanak a mesterséges készítmények: a gyorséttermek, falatozók ételeinek 25-40%-át úgynevezett „sajtpótlók” ízesítik. A Hollandiában kapható olasz pizzákon, görög ételeken és a gyorséttermek különböző sajtkészítményein – általában a fogyasztók tudta és beleegyezése nélkül – a valódi gouda- és eidami sajtokat lassan kiszorítja egy bizonyos pálmaolajból, tojásfehérjéből, sókból és zamaterősítőkből álló, mesterséges, pempőszerű termék, amelyet a holland gyártók „analóg-sajtnak” neveznek.

A fogyasztóvédők Németországban a mostaninál szigorúbb intézkedéseket követelnek a helyettesítő termékek kereskedelmével és felhasználásával kapcsolatban. Ennek részeként egy olyan uniós rendelettervezeten dolgoznak, amely alapján a gyártók kötelesek lennének az összetevőket a jelenleginél nagyobb betűmérettel feltüntetni az élelmiszereken.

A kereskedők és a vendéglátósok, amennyiben az irányadó rendelkezéseket figyelmen kívül hagyják, a jogi felelősségre vonást kockáztatják. Ha ugyanis a fogyasztók félrevezetésével adnak el egy terméket, azzal megsértik a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló rendelkezéseket, így pedig fennáll egy hatósági eljárás megindításának, egyúttal bírság kiszabásának a veszélye is.

z.