Az önkormányzat vezetése újból hitet tett a turul és vele a múlt értékei mellett – mondta el Lovas Pál alpolgármester a Turulszobrok a Kárpát-medencében című tárlat kapcsán az önkormányzat folyosógalériájában. Szomorú, hogy évek óta támadások érik a kerületet a második világháborúban hősi halált halt helyi polgároknak emléket állító, a magyarságot évezredek óta védelmező, turult mintázó szobor miatt. Szerencsére Pokorni Zoltán polgármester is kötelességének érzi, hogy az emlékmű védelmére keljen, és visszautasítsa az alaptalan vádakat, amelyeket a politikai baloldal terjeszt – hangsúlyozta Lovas Pál.

A múltat végképp eltörölni sohasem egyszerű vállalkozás, hiszen az emberekben mélyen és kiirthatatlanul rögzültek az ősi nyomok. Ilyen az Attila pajzsán is szereplő turul, amely az egyik legrégebbi eleme a magyar hiedelemvilágnak – emlékeztetett Szemadám György, aki elmondása szerint ezúttal nem íróként vagy festőként, hanem mint ornitológus osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

Emesét álmában egy madár termékenyítette meg, így született Álmos, akitől a magyar királyok nemzetsége származik. Az eredetmítosz szerint tehát Álmos sámán volt, erre utal a neve is, amely az álmodozóra utal. De milyen valójában a turul? A nagyszentmiklósi kincs alapján leginkább füleket viselő, a szibériai népek hagyományaiban máig élő fantáziamadár. Erősen hasonlít a kerecsensólyomra, arra a Szibériában, az Altáj és a Tiensan ormain élő madárra, amelynek nevében számos nyelven benne van a turul szó. De lehet, hogy a perzsa solymászkönyv turkesztáni eredetű sólyma, Dzsingisz kán kedvence, a togrul jelenti a kapcsolatot.

A kerecsensólyom rokonságát még egy ornitológiai tény támasztja alá: a madár nyugati elterjedésének széle ugyanis éppen a Kárpát-medencében van, ami azt jelenti, talán a sólyom hozta ide a vándorló magyarokat. A kerecsen ugyanis elsősorban ürgét eszik, vadászterülete addig tart, amíg élelmet talál. A Kárpát-medence pedig bővelkedett ürgében, és jó füvű legelői ideális otthont biztosítottak az állatokat tartó magyaroknak.

A turul fajtáját tehát nehéz meghatározni, annyi azonban biztos, hogy nem az a keselyű, néha sas, amelyet a különböző emlékműveken és szobrokon országszerte megmintáznak. Ennek gyakorlati okai vannak: bár a sólyom az egyik legnemesebb és leggyorsabb madár, méretei miatt, ha éppen nem repül, jelentéktelennek tűnik. Ezzel szemben a keselyű és a sas hatalmas szárnytávolsága miatt egészen más képzeteket kelt. Az ábrázolás és a valóság kettőssége nem ritka a művészet világában. Elég csak Leonardo világhírű, Nő hermelinnel című képére gondolni, ahol valójában egy vadászgörényt festett meg a művész.

A turul azonban sokkal több egyszerű kelléknél– hangsúlyozta Szemadám György. – Az, hogy madártanilag mivel azonosítjuk, csupán másodlagos jelentőségű, hiszen önmagában is fogalom.

mm.