Egy évtized után 2006-ban tette lehetővé újra az építési törvény, hogy Budapesten a fővárosi önkormányzat mellett a kerületi önkormányzatok is helyi védelmet adhassanak épületeiknek. Azóta több mint száz hegyvidéki villa, társasház és középület, valamint két tucat szobor került ebbe a körbe – mondta el lapunknak Szabó-Kalmár Éva, a XII. kerületi polgármesteri hivatal főépítész irodájának vezetője.

–Korábban, amikor nem volt a kezünkben ez az eszköz, kizárólag a fővárosi önkormányzatnak volt hatásköre a helyi védetté nyilvánításhoz, a kerület csak „tehetetlenül nézhette” több értékes épület karakterének, jellegének átalakítását, eltűnését – tette hozzá az irodavezető. – A tizenkettedik kerület 2006 előtt mintegy háromszáz épület védetté nyilvánítását kezdeményezte a fővárosnál, amely ezek közül mindössze egyet tartott védelemre érdemesnek.

A kerületi védettség nem zárja ki az épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület védettségére okot adó jellegzetességek nem változtathatók meg, illetve az épületek nem bonthatók le. A főépítészi iroda szakemberek bevonásával folyamatosan vizsgálja a kerületi épületállományt, és javaslatokat tesz a védettség elrendelésére, amennyiben általános művészeti, építészeti vagy helytörténeti szempontból, illetve az épület állapota miatt ezt szükségesnek látja.

Az irodavezető hangsúlyozta, hogy minden esetben tájékoztatják a tulajdonost, többször kifejezetten a lakók kérésére védenek le egy-egy értékes épületet. Fontos, hogy az épület használói támogassák a kerület törekvéseit, hiszen együttműködésük nélkül a védettség nem érheti el a kívánt eredményt. Az önkormányzat azt szeretné, hogy az érintettek ne rájuk erőltetett kötöttségnek, hanem kiváltságnak tekintsék a kiválasztást.

Mivel a védett épületek felújítása, eredeti állapotba történő visszaállítása többletköltséggel járhat, az önkormányzat célzott támogatásokkal járul hozzá a rekonstrukció elvégzéséhez. Minden évben több millió forint jut erre a célra, amit a lakóközösségek pályázat útján nyerhetnek el. Az értékvédelmi pályázaton a többlakásos épületek mellett 2007 óta családi házak is indulhatnak. Az önkormányzat legfeljebb a költségek ötven százalékáig nyújt vissza nem térítendő támogatást, ugyanakkor az eredeti állapot helyreállítása érdekében a védetté nyilvánított házak további forrásokhoz juthatnak a szokásos társasházi felújítási pályázatokon. A megújult pályázati rendszerben az elmúlt két év alatt 26 épület kapott támogatást az értékvédelmi pályázat keretében.

A védett épületek felújításához nagy segítséget jelent, hogy az önkormányzat a múzeumokban, tervtárakban fellelhető valamennyi irattári anyagot és eredeti dokumentumot összegyűjtötte, és a tulajdonosok rendelkezésére bocsátja. Az adatbázisban korabeli fotók, rajzok és tervek találhatók.

Szabó-Kalmár Éva kiemelte: az önkormányzat mindent elkövet, hogy megőrizze az utókor számára a kerület építészeti értékeit. Ahhoz, hogy az épületek visszanyerjék régi pompájukat, a lakók kezdeményező közreműködésére, egyben szemléletváltásra van szükség. A kerület építési szabályzata is ezt a célt szolgálja, amikor arra ösztönzi a tulajdonosokat, hogy ne az átépítés vagy az elbontás, hanem az eredeti állapot visszaállítása mellett döntsenek. Például lehetőség van az eredeti állapot visszaállítása érdekében a tetőtér beépítésére abban az esetben is, ha az érvényes szabályozás szerint nem lenne lehetséges.

-END-