Előadás Arad történetéről

A Hegyvidéki Önkormányzat és Arad testvérvárosi kapcsolatának része a két település közötti kulturális együttműködés is. Néhány hete a Solti György Zeneiskola Divertimento Kamarazenekara adott koncertet az aradi városházán, májusban pedig Ujj János aradi helytörténész volt a vendég a Hegyvidék Galériában.

„Arad története a kezdetektől napjainkig” című előadásából kiderült, hogy egykor a tatárok nem tartották jelentősnek Arad várát, miután az még nem számított igazi erődítménynek. 1849-re azonban már rendkívül vastag várfalai voltak, amelyek máig állnak, és állítólag egy atombomba robbanását is túl lehetne élni köztük.

Az előadásban természetesen szó esett az aradi vértanúkról is. Négyet a vársáncban lőttek agyon, kilencet távolabb, az erdő szélén akasztottak fel. Kossuth Lajos ezután fogalmazott úgy, hogy „Arad, bizony, a magyar golgota”.

Az erdélyi településnek Ferenc József adott szabad városi titulust 1834-ben. Híres a lövöldéje, amely 1883-ban jött létre, és mind a mai napig üzemel. Az első aradi önkéntes tűzoltóegylet 1834-ben alakult meg.

Hallhattunk Némethy Emilről, a repüléstörténet úttörőjéről is. Ő 1897-ben az aradi papírgyár igazgatója lett, szabad idejében pedig az emberi repülés lehetőségeit vizsgálta, így esett meg, hogy egyik saját készítésű repülőjén, ha nem is felfelé szállt, de biztonságban leereszkedett a gyár tetejéről. Ez a 3 lőerős próbarepülő ma Bécsben található, a repülési múzeumban.

Az előadás végén Ujj János kitért Arad híres színháztörténetére is. A kitűnő helyi színészeket pesti színházak csábították. 1919-ben száz művész dolgozott az aradi színházban, ami akkoriban hatalmas szám volt.

A helytörténeti előadást kötetlen beszélgetés zárta.

F. G.