Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Testvériskolai találkozó a Csallóközben

A nyárasdi és a németvölgyi testvériskola mindenkori hetedikesei immár tizennegyedik alkalommal találkoztak egymással – ezúttal Nyárasdon. Az ottani iskola hetedikesei nevében Orbán Vivien köszöntötte a vendégeket. Presinszky Ildikó nyárasdi igazgatóhelyettes örömét fejezte ki, hogy a találkozón megjelent Takács Zsuzsa, a nyárasdi alapiskola és Dohány András, a Németvölgyi Általános Iskola immár nyugdíjas igazgatója, akik létrehozták a testvériskolai kapcsolatot.
A vendéglátó és a vendég diákok kölcsönösen megajándékozták egymást. A budapestiek két Csallóközzel kapcsolatos társasjátékot és egy kis kóstolót kaptak az iskolai büfé kínálatából, amit CD-lemezekkel és csokoládéval viszonoztak.Testveriskolai_talalkozo_A nyárasdi iskola Tekergők nevet viselő színjátszó csoportja a helyi kultúrházban Arany János A fülemile című versére alapozott jelenetét mutatta be, amely rendezői díjat nyert a mosonmagyaróvári diákszínjátszó-fesztiválon. A díjazásban bizonyára szerepet játszottak a pantomimszerű megoldások: a kimerevített verekedés, a zöld karikák jelképes mozgatása, és így tovább.
Dimanopulosz Andrea, a Németvölgyi igazgatója később elmondta, hogy amikor a kapcsolat létrejött, mindkét iskola vezetősége némileg a kisebbrendűség érzésével küzdött. A németvölgyisek szerény anyagi lehetőségeik miatt úgy érezték magukat, mint a szegény rokon, a nyárasdiakat pedig a falu és Budapest közötti különbség feszélyezte. Azóta ez teljesen feloldódott. A Németvölgyi jelentősen megújult, és anyagilag is jobb lett a helyzete, az iskola diákjai pedig – az előző évfolyamok beszámolói alapján is nyugodtan kijelenthető – alig várják, hogy Nyárasdra utazzanak. Több tartós barátság is szövődött már a két iskola tanulói között, vannak, akik Instagramon tartják egymással a kapcsolatot.
Ebéd előtt Viczing Erzsébet osztályfőnök egy csoportképet készített „A pallosjog” emlékművénél, amely a Pálffy grófok ítélkezési jogát jelképezi. (Kivégzésre sohasem került sor.) Az emlékmű tetején 1796-os évszám, oldalán kardot tartó emberi kar látható. A bősi látogatásra ugyan rányomta bélyegét a zuhogó eső, de a gyerekek általános jó hangulatát nem tudta elrontani.

(kérész)