Jó éjszakát mindenkinek!
Életünk egyharmadát alvással töltjük, ami egyáltalán nem elvesztegetett idő: olyankor regenerálódik a szervezetünk, hogy másnap harmonikusan, aktívan teljen a napunk. Ha huzamosabb ideig nem alszunk jól, az nagymértékben rontja teljesítményünket, illetve olyan testi vagy lelki problémára utalhat, amivel érdemes orvoshoz fordulni – erre figyelmeztet dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász, szomnológus és légzésrehabilitátor, a Virányos Klinikán nyílt InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika orvos igazgatója.
„A legtermészetesebb doppingszer az alvás: ahogy a sportsikerekhez, a mindennapi eredményeinkhez is az kell, hogy ki tudjuk aludni magunkat” – mondja dr. Várdi Katalin, akivel az alvásproblémák kezelésének fontosságáról beszélgettünk. Az alvásszakértő szerint normális állapotnak tekinthető a rossz alvás rendkívüli helyzetben, például fokozott stressz, vagy gyász esetén, ugyanakkor érdemes orvosi segítséget kérnünk, ha hetek óta gyötör bennünket az álmatlanság, hiszen erre is lehet megoldást találni.
Bár az alvászavarok – amiket már külön betegségcsoportként tartanak számon – önálló jelenségként is előfordulhatnak, nemritkán valamilyen más betegséghez társulnak, amit szintén kezelni kell. Kivizsgálásra okot adó probléma lehet, ha mindig fáradtan ébredünk, napközben memória- és koncentrációs zavaraink vannak, vagy úgy érezzük, vezetés közben is el tudnánk aludni. Előfordulhat, hogy hálótársunk horkol, beszél, esetleg sikítozik, vagy sétál álmában, ami miatt képtelenek vagyunk jól aludni: ilyenkor a partnerünknek javasolhatjuk, hogy keressen fel egy szakorvost.
Az átalvási zavar pszichiátriai kórképek, depresszió vagy pánikbetegség bevezető tünete lehet, de számos gyógyszer és drog is negatívan befolyásolja a természetes alvásműködést. Hormonális és idegrendszeri problémák is okozhatnak álmatlan éjszakákat.
A légzéssel kapcsolatos alvászavar úgyszintén gyakori, ami a férfiaknál kétszer nagyobb valószínűséggel fordul elő, mint a nőknél – a dolgozókorú férfiak 5-10 százalékát érinti az úgynevezett alvási apnoe. Ennek oka lehet a torok izmainak ellazulása, vagy az, hogy az agy nem küld megfelelő jeleket a légzésszabályozó izmokhoz. A légzéskimaradások során a betegek gyakran teljesen felébrednek, vagy nem tudatosult mikroébredések kísérik az éjszakájukat – ilyenkor áll helyre a légzés –, ez pedig nappal jelentős fáradtsághoz, álmossághoz, teljesítménycsökkenéshez vezet.
Alvási apnoéra hajlamosító tényező egyebek mellett a túlsúly, aminek kialakulásához az is hozzájárulhat, ha valaki túl sokat van fenn éjszaka. A szervezetünk ugyanis energiát konzervál az ébrenlét fenntartására, és ha még eszünk is ilyenkor, a zsírokból felszabaduló anyagok kifejezetten az alvás ellen hatnak. „Alvás nélkül nem lehet lefogyni” – összegezte tapasztalatait Várdi Katalin azok számára, akik szeretnének megszabadulni túlsúlyuktól.
A szakorvos arról is beszélt, hogy minden korosztálynak eltérő az alvásigénye. Míg az időseknek hét óra is elég, a felnőtteknek nyolc, a fiatal felnőtteknek nyolc-kilenc, míg a kamaszoknak kilenc-tíz óra alvás kell ahhoz, hogy kipihentek legyenek. Sőt, a 14-18 éveseknél az alvásra késztető melatoninhormon termelődése körülbelül két órával későbbre tolódik az egyéb, tinédzserkorban tobzódó hormonok miatt, ezért később is kelnének, ha tehetnék – nem véletlen, hogy reggel nyolckor, az első tanórán még „mosott rongyként” érzi magát a legtöbb diák. A döntéshozóknak ezért érdemes lenne megfontolniuk a későbbi iskolakezdés lehetőségét, vagy legalább azt, hogy a fiataloknak ne kelljen kora reggeli időpontokban vizsgázniuk.
Nemcsak a tizenévesek, hanem a felnőttek elalvását is nehezíti a késő esti mobiltelefon-, tablet- és számítógép-használat, a monitorok kék fénye ugyanis ébrenlétre stimulál. Emiatt Várdi Katalin azt tanácsolja, esténként használjunk kékfény-szűrőt – de még jobb, ha lefekvéskor le tudjuk tenni „kütyünket”, helyette előveszünk egy jó könyvet, és inkább olvasunk elalvásig.
d.
Hogyan működik a biológiai óránk?
Másfél évvel ezelőtt Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért. Azt már régóta tudjuk, hogy minden élőlénynek, köztük az embereknek is van belső órája, amivel alkalmazkodhatnak a napok természetes ritmusához, a három amerikai tudós azonban elsőként írta le, pontosan hogyan is működik ez.
A kutatók ecetmuslicákon végzett vizsgálataik során rábukkantak egy génre, amely a napi biológiai ritmus szabályozásáért felel oly módon, hogy egy napközben termelődő, majd éjszaka lebomló fehérje működését befolyásolja. Ezt a felfedezést továbbiak követték, így tárult fel az emberi sejtekben is működő önálló, belső biológiai óra molekuláris mechanizmusa.
Dr. Várdi Katalin elmondta, a Nobel-díjasok munkássága olyannyira ráirányította a figyelmet az alvás fontosságára, hogy az Egészségügyi Világszervezet a betegségek nemzetközi osztályozásának új, tavaly elfogadott rendszerében már önálló alcsoportban tünteti fel az alvás-ébrenléti betegségeket. A felfedezés hatása lehet az is, hogy újfajta gyógyszereket fejlesztenek ki az alvászavarokra, valamint az orvosok pontosabban, a biológiai óránkhoz igazodva határozhatják majd meg, hogy az egyéb betegségekre szedett gyógyszereket a nap mely szakában érdemes bevennünk.