Nyolcvanéves a MOM márkanév

Magyarországon a 19. század első felében még nem volt jelentős az ipar szerepe, azon belül pedig a kis- és kézművesipar dominált. Aztán Széchenyi István reformpolitikai munkája, valamint a tudatos társadalmi iparpártolás ösztönzése nyomán lassú gyáralapítási hullám kezdődött.
A kiegyezés után gyors ütemben meginduló iparosodás szerepet játszott a magyar műszer- és finommechanikai ipar fejlődésében. Süss Nándor 1876-ban lett a kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem Mechanikusi Állomás vezetője, maga az egyetem dékánja „kérte el” őt Trefort Ágoston vallás- és közoktatási minisztertől.Süss örömmel fogadta a megbízatást, és Kolozsvárra érkezett, hogy megkezdje munkáját. Nyolcéves működése alatt híre eljutott Budapestre, és Eötvös Loránd ajánlására 1884-ben a „műmechanikának hazánkban való meghonosítása céljára” létesített Állami Mechanikai Tanműhely felállításával és vezetésével bízta meg őt Baross Gábor miniszter. Állandó megrendelőjének számított Eötvös is, a torziós inga feltalálója, aki világhírű eszköze mellett számos műszert gyártatott Süss-sel. A Süss Nándor által készített eszközökkel végezte el azokat a gravitációs méréseit, amik jelentős mérföldkövei a fizika történetének. Ezek nagyban hozzájárultak Einstein relativitáselméletének létrejöttéhez is.
Az 1896-os, millenniumi kiállításon a Süss-féle katalógus 200 geodéziai, erdészeti, bányászati, tengerészeti és csillagászati módszert, 48 fizikaoktatási műszert és több mint 200 iskolai oktatási berendezést tartalmazott. Minden túlzás nélkül állíthatjuk tehát, hogy ő alapította meg és indította el hazánkban a műszerképzést. Emellett lerakta a finommechanikai és az abból kifejlődő optikai ipar egyik fellegvárának számító, európai színvonalú Magyar Optikai Művek alapjait.Az intézet fejlődésével egyre szűkösebb lett a hely a Mozsár utcában, ezért Süss Nándor megvásárolta az Alkotás utca 9. szám alatti házat, és 1891 nyarán átköltöztek a mai Hegyvidék területére. Az itt tervezett és gyártott eszközök mindenütt elismerést vívtak ki. A párizsi világkiállításon aranyérmet nyertek geodéziai műszereikkel.
A világhír azonban problémákat is hozott magával, mivel az egyre nagyobb termelés gondos pénzügyi irányítást igényelt volna, ám Süss annyira nem foglalkozott az anyagiakkal, hogy többször is a csőd közelébe került az intézet. A kiutat az jelentette, hogy az első világháború végére részvénytársasággá alakultak, Süss Präciziós Mechanikai Rt. néven. Eddigre a városrész már teljesen körülvette az Alkotás utcai üzemet, és – ami a nagyobb gondot okozta – az időközben meginduló villamosközlekedés felsővezetéke zavarta a műszerek szabályozását. Süss tehát nyugalmasabb helyet keresett, így megvásárolta az akkor külterületnek számító Csörsz utca 39. alatti telket. Ez lett 1939 után a Magyar Optikai Művek, a híres MOM, a kerület egyetlen jelentős gyárának telephelye.
Süss Nándor azért választotta ezt a városszéli helyet, hogy nyugodt környezetben, távol a város zajától végezhessék el a műszerek beszabályozását. A húszas években rádiókat is gyártottak, méghozzá olyan sikerrel, hogy az ország 84 ezer készülékéből 55 ezer Süss-féle volt. A második világháború idején az üzem haditermelésre állt át. A többi között harckocsioptikákat, légvédelmi gépágyúirányzékokat, lövedékalkatrészeket készített. A MOM is megszenvedte a háborút, épületeinek több mint harminc százaléka rommá vált.A hatvanas években alakult ki az a fajta termeléspolitika, ami a MOM-ot a bezárásáig jellemezte. Ettől kezdve nemcsak a hazai igények kielégítése volt a cél, hanem a nemzetközi piac vérkeringésébe is bekerültek a Csörsz utcai gyár termékei. Ennek hamarosan meg is lett az eredménye, a Posch Gyula vezérigazgató irányítása alatt működő gyár az 1958-as, brüsszeli világkiállításon elnyerte a nagydíjat.
A MOM az 1960-as évekre Európa harmadik legnagyobb geodéziaiműszer-gyártó cége lett. A hetvenes-nyolcvanas években az egyik legnyereségesebb magyar vállalatnak számított, alkalmazottjai létszáma elérte a 7000 főt. Ám hiába a nagy lendület, sajnos a gyár 1998-ban jogutód nélkül megszűnt.A szakmai sikerek a dolgozók számára is előnyökkel jártak. Az ötvenes évek elején épült fel a MOM Kultúrháza – a jelenlegi MOM Kulturális Központ –, amely a művelődés, az ismeretterjesztés és a színjátszás otthona volt. Sok más mellett működött ott irodalmi, színjátszó, képzőművészeti, rádióamatőr-, csillagászati, bélyeggyűjtő, balettcsoport vagy szakkör is. Az ötvenes-hatvanas években rendszeresen bálokat, táncesteket rendeztek a MOM dolgozóinak és a látogatóknak. A kor elvárásainak Budán egyedül megfelelő színházteremből sok élő adást közvetített a Magyar Televízió.
A MOM melletti színiiskola hallgatója volt többek között Komlós Juci, Sztankay István, Hofi Géza, Sas József. A kultúrház állandó fellépőhelyet biztosított a Corvina és a Gemini együttesnek, és itt működött a Hobo Blues Band első klubja is. A felújított művelődési ház jelenleg a főváros kulturális és művészeti életének egyik központja, színvonalas és igényes programokkal várja a nagyközönséget.
A MOM-nak volt saját óvodája a Nagy Jenő utcában, valamint a Csörsz utcában, és egy bölcsödét is működtetett. A művelődési házat egy sportközpont felépítése követte, ahol focizni, teniszezni, asztaliteniszezni, tekézni, sakkozni, kosárlabdázni, röplabdázni lehetett.
A századforduló idején Magyarországon szokás volt, hogy a nagyvállalatok sportolási lehetőséget biztosítottak dolgozóiknak. Az 1920-as évek közepén létrehozott MOM egyesület kezdetben öt szakosztályból állt. A sportolók munka után gyalog jártak a kelenföldi KFC-pályára edzeni. A 10 órás nagyszünetben a gyárudvaron, élő lánccal körülvett ringben bokszmérkőzéseket rendeztek. A győztesek között rendszeresen ott volt egy köpcös fiú, bizonyos Papp László… Nem véletlen, hogy a Gesztenyés kertben áll későbbi háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk 2017-ben felavatott szobra.A MOM sportcsapatai számos kitűnő eredményt értek el. A tekézők az NB I-ben, a teniszezők az NB II-ben játszottak. Az asztalitenisz-, a kosárlabda-, valamint a röplabdaszakosztály gárdái a Budapest-bajnokságban küzdöttek a pontokért.
A gyár lebontását követően a sportszakosztályok is megszűntek, a sportolók máshol folytatták pályafutásukat. A Csörsz utcai telephelyet 1996 nyarán kiürítették, az épületeket elbontották. Területén bevásárlóközpont, lakópark és irodaházak épültek. A MOM Park bevásárlóközpont sétányát díszíti az egykori MOM jelképe, az Íjász bronzszobor. A MOM Kulturális Központ, a MOM Sport és a MOM Park elismert minőséget képvisel, így a MOM a mai napig neves márkanév nemcsak a Hegyvidéken, hanem egész Budapesten.

Földváry Gergely

 Akit érdekel a nagy múltú gyár története, látogassa meg a MOM-emlékszoba helytörténeti kiállítását a Maros utca 1. szám alatt (https://mombudapest.hu/mom-emlekszoba/)! A MOM Emlékalapítvány tagjai minden szerdán 13.00–17.00 óráig várják az érdeklődőket.