Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Nagy zenészek szerelmei

Bősze Ádámot, a közismert zenetörténészt a Muzsikáló reggel és a Virtuózok műsorvezetőjeként ismerhetjük a rádióból és a tévéből, emellett élő koncertek közvetítésében is közreműködik. Hegyvidéki kötődése számtalan: a Szent János Kórházban szülész főorvos nagyapja segítette világra, a Felsőkrisztinavárosi plébániatemplomban volt elsőáldozó, évek óta konferálja a tavaszi Cziffra György Fesztivált a MOM Kulturális Központban, és nagy sikerű stand-up műsoraival is meghódította a zenebarátokat. Ez utóbbiak egyenes folytatásaként szeptember 25-től jövő év júniusáig havi rendszerességgel tíz előadást tart a zenetörténet nagyjainak szerelmi életéről, olykor nagyon is gyarló voltáról a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban.Nagy_zeneszek_szerelmei

– Honnan jött az ötlet, és kiket választott? – kérdeztük Bősze Ádámtól.

– Tartottam egy előadás-sorozatot Morendo címmel a halálos betegségekről a zenetörténetben, ami nagy érdeklődéssel zajlott le, de úgy gondoltam, alighanem jobban érdekelné a közönséget egy sokkal szívderítőbb, ha olykor ugyan nem feltétlenül vidámabb témakör: a zenei ikonok szerelmeinek története. Az ötlettel megkerestem Hambuch Gerdát, a MOMkult igazgatóját, és ő igent mondott. Az idei sorrend már ki is alakult, így tehát Wagnerről, Mendelssohnról, Pucciniról és Mozartról „pletykálunk” december végéig, majd jövőre Schumann, Liszt, Mahler, Beethoven, Hugo Wolf és Benjamin Britten kerülnek sorra. Utóbbi két zeneszerzőt olyan meggondolásból választottam ki, hogy egyrészt kevésbé ismertek, másfelől pedig ők ketten képviselik a viszonylagos közelmúltat.

– A Nagy zenészek, nagy szerelmek című előadások kivitelezése hasonlít majd a korábbi stand-up műsoraiéhoz?

– Természetesen itt is lesznek zenei illusztrációk, valamint vetített képek, hiszen mindenki kíváncsi a zenetörténet óriásainak választására. Persze, nem kell sztárfotókra gondolni, hiszen a sok évvel ezelőtti történeteket legfeljebb festmények és metszetek őrizték meg. Meghallgathatjuk majd Mathilde Wesendonck egy – Wagner által megzenésített – versét is, ami okozott némi botrányt mindkettőjük házasságában… Alighanem rendhagyónak minősül majd az a megoldás, hogy a hallgatók nemcsak kérdezhetnek, de bele is szólhatnak a beszélgetős, mesélős előadásba, sőt, akár kiszolgálhatják magukat egy pohár itallal is.

– A magyar vonatkozások kiemelt fontosságot kapnak?

– Bár nem mindegyik zeneszerzővel kapcsolatosan tudunk ilyennel szolgálni, de például Liszt Ferenc a kivételek egyike, hiszen ő magyar volt, jóllehet külföldön sajnálatosan megfigyelhető egy olyan igyekezet, hogy osztrákként vonuljon be a zenetörténetbe. Közismert, hogy lánya Richard Wagner felesége, Cosima volt, ily módon a Wagnerről szóló előadáshoz is kapcsolódik. Beethovent martonvásári tartózkodása idején gyengéd szálak fűzték Brunszvik Jozefinhez, és 1806-ban itt fejezte be az Appassionátát.

– A bulváros témaválasztás nem okoz-e visszatetszést, nincsenek-e aggályoskodó hangok ezzel kapcsolatban?

– Fel is hívom a hallgatóság figyelmét, hogy itt zenetörténeti bulvárról van szó. Legyünk őszinték: mindenkit érdekelnek a nagy történelmi személyiségek magánélete, szerelmei, betegségei, és ezek ismeretében közelebb kerülhetünk a híres emberek saját életéhez, gondolatvilágához. Természetesen vannak olyan zenebarátok, akik úgy érzik, hogy a tények feltárása egyben „deheroizálást” is jelent, holott csak arról van szó, hogy a zenei világ képviselői is hús-vér emberek voltak, gyakran éppolyan gyarló megnyilvánulásokkal, mint bárki más. Részben ezért is óvakodtam attól, hogy – Liszt Ferencet kivéve – a magyar zene nagyjait is górcső alá vegyük, mert őket még inkább piedesztálra emeli a hazai közönség. Én szeretem a kihívásokat mind az úgymond „kényes” témákat, mind pedig a helyszín megválasztását illetően. A Lóvasút hangulatos hely, van lehetőség az említett lezserebb körülmények kialakítására. Akiket a téma és a hely varázsa is vonz, azok biztosan eljönnek, hogy ebben a kellemes környezetben töltsenek el egy estét kedvenc zeneszerzőikkel.

– Gondolkodik már a folytatáson is?

– Természetesen van elképzelésem, hogy miként foglalkozzak a zenetörténet érdekességeivel, de erről most még nem akarok beszélni, mert jelenleg a most induló évad tíz előadásának sikeres megvalósítása a legfontosabb. Az biztos, hogy ezeket az előadásokat vidékre is elviszem, Sopron és a miskolci Operafesztivál már szerepel a helyszínek között. Lesz angol nyelvű stand-up műsorom jövő áprilisban a MOMkult-ban, amelyet augusztusban Edinburghban is előadok.

Márton Attila