Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Meddig tart az aranytartalékunk?

Legtöbbünk igyekezett jól bevásárolni a viharos vírusos időszak legelején, mondván, ami a kamrában van, az biztosan van. Feltehetően jól is gazdálkodtunk a készletekkel, mert még jócskán maradt belőlük, és időnként a magunk vagy a szeretteink jóvoltából az utánpótlásról is gondoskodtunk. Örülhetünk hát, hogy a konyhában minden jól alakul, de nem lehet nem észrevenni, hogy örömünkben mások is osztoznak… Most ugyan senkihez nem járnak vendégek, de a molyok karanténügyben teljesen tájékozatlanok. Így újabb megpróbáltatás vár ránk, ha meg akarjuk őrizni mindazt, amit üggyel-bajjal felhalmoztunk. Át kell néznünk, válogatnunk a lisztféléket, darát, rizst, zsemlemorzsát, minden hüvelyest és gabonafélét, szárítmányokat, fűszereket, aszalványokat, diót, mandulát, mogyorót – egyszóval a teljes készletet. Igazi tavaszi nagytakarítást kell tartanunk a konyhában. Zárjunk mindent üvegbe, dobozba, fagyasztóba, és amit lehet, minél előbb használjunk fel!

FRANKFURTI LENCSELEVES

Ez a lencseleves a benne főtt frankfurti virsliről kapta a nevét, de természetesen másfajta virslivel és kolbásszal is finom. Az alapvetően fontos füstölt ízt a szalonna adja neki. Az erőlevestől eltekinthetünk, ha nincs készen (ritkán van ilyen mennyiség a kezünk ügyében), a leveskockát pedig nem kedveljük – e nélkül ugyan kevésbé markáns, de így is finom lesz a levesünk.

 

* Hozzávalók (4 személyre):

30 dkg lencse

1,5 l erőleves (biominőségű kockából is készülhet)

1 csomó leveszöldség

1 babérlevél

1 evőkanál morzsolt, szárított kakukkfű

10 dkg húsos szalonna

1 vöröshagyma

ecet

só, őrölt bors

* Betétnek: igény szerint 4-8 szál frankfurti virsli

 

A lencsét előző este vízbe áztatjuk. Főzéskor leszűrjük, lábasba szórjuk, és a levessel vagy vízzel 1,5 liternyire felöntjük. A leveszöldséget megtisztítjuk, karikákra vágjuk, és a lencséhez adjuk. A babérlevéllel és a kakukkfűvel fűszerezve puhára főzzük. Közben a szalonnát kis kockákra vágjuk, és kisütjük. A megtisztított hagymát felaprítjuk, a szalonna zsírján, a pörcöt is benne hagyva, megfuttatjuk, majd a leveshez adjuk. A virsliket beledobjuk, és vigyázva felforraljuk, nehogy szétfőjenek. Végül ecettel, sóval és csipetnyi cukorral enyhén pikánsra ízesítjük, és még egyet forralunk rajta.Meddig_tart_az_aranytartalekunk4

 

ROPOGÓS BURGONYASZIROM

A tavalyi krumpli a végét járja, a nagyja el is fogyott; ami maradt, az már fonnyadt, kicsírázik. Itt az ideje, hogy végleg felszámoljuk. Ennél egyszerűbb, gyorsabb módját aligha találjuk, mégis van benne egy kis „csavar”. Valami zöld fűszer kell bele, nemcsak az íze, hanem a színe miatt is. Ha nincs metélőhagyma, apríthatunk bele petrezselymet is, vagy végső esetben újhagyma zöld szárát.

 

* Hozzávalók (4 személyre):

4 közepes, tavalyi burgonya

3 tojás

3 evőkanál finomliszt

fél kiskanál só

fél mokkáskanál őrölt bors

1 csokor metélőhagyma

* A sütéshez: olaj

 

A burgonyákat meghámozzuk, majd nagyon vékonyan felszeleteljük, amire jó az uborkagyalu is. A tojásokat felverjük, a liszttel összekeverjük, megsózzuk, megborsozzuk, a felaprított metélőhagymát is hozzáadjuk. A burgonyaszeleteket beleforgatjuk. Egy olajba mártott evőkanállal a masszába nyúlunk, úgy, hogy 2-3 szeletnél több ne kerüljön bele. Forró olajba dobjuk, és kb. 4 perc alatt ropogósra sütjük. Papírszalvétára szedve leitatjuk róla az olajat, és azon melegében kínáljuk. Savanyúság, saláta kívánkozik hozzá!Meddig_tart_az_aranytartalekunk2

 

MANDULAMÁRTÁS PÁROLT ZÖLDSÉGEKHEZ

Sokan vannak vegetáriánusok, és olyanok is, akik nem ragaszkodnak hozzá, hogy mindennap hús legyen a tányérjukon. Ahhoz viszont, hogy a párolt zöldségek ne legyenek unalmasak, kell valami, amitől jobban csúsznak. Olyasmi például, mint a spanyolok mandulamártása, ami izgalmas kísérője lehet a brokkolinak, kelbimbónak, céklának, de akár a sovány sülteknek is.

 

* Hozzávalók (2 személyre):

15 dkg mandula

2 fokhagymagerezd

diónyi vaj

1 dl erőleves (bioleveskockából is készülhet)

2 dl tejszín

fél csokor friss vagy 1 kiskanál morzsolt majoránna

 

Tíz deka mandulát megdarálunk, serpenyőben szárazon kevergetve megpirítunk. A vaj felét rádobjuk, ha megolvadt, a megtisztított, szétnyomott fokhagymát is belekeverjük. A levessel és a tejszínnel felengedjük, felforraljuk, és 2 percig főzzük. A maradék mandulát szálkákra vágjuk, a megmaradt, megforrósított vajon kissé átsütjük, de nem pirítjuk meg. Ha sikerül friss majoránnára szert tenni, akkor annak a leveleit lecsipkedjük, finomra vágjuk, úgy keverjük a mártásba, a szárítottat csak egyszerűen beleszórjuk. A pirított mandulával meghintve tálaljuk.Meddig_tart_az_aranytartalekunk3

 

SÁFRÁNYOS SERTÉSÉRMÉK

A szűzpecsenye a sertés legnemesebb része, ezért érdemes becsben tartani, akár ünnepi alkalmakra meghagyni. Gyorsan elkészíthető, de vigyázni kell, nehogy túlsüssük, mert puhán, szaftosan az igazi. Bátran fűszerezhető, mindenféle mártás illik hozzá, lehet kísérletezni!

 

* Hozzávalók (4 személyre):

8 szelet sertésszűzpecsenye

sáfrány vagy sáfrányos szeklice

2 evőkanál liszt

4 evőkanál olaj

só, őrölt bors

1,5 dl száraz fehérbor

1 citrom

1 kiskanál liszt

1,5 dl tejszín vagy natúr joghurt

1 kiskanál zöld bors

 

A szűzpecsenyét ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, óvatosan kissé kiverjük, majd egy csipetnyi sáfránnyal összekevert lisztbe hempergetjük, és serpenyőben, forró olajon az érmék mindkét oldalát megsütjük. Tálra szedjük, közben megsózzuk, megborsozzuk. A visszamaradó levét a borral és ugyanannyi vízzel engedjük fel. A citromot vékonyan meghámozzuk – vigyázva, nehogy a belső, fehér bundája rajta maradjon –, a sárga héj felét vékony csíkokra vágjuk, és a boros lébe szórjuk, majd a citrom levét is belefacsarjuk. A lisztet a tejszínben simára keverjük, a boros pecsenyelébe öntjük, és kevergetve 2-3 perc alatt sűrű mártássá forraljuk. Végül a maradék sáfrányt és a zöld borsot beleszórjuk, és a húst megforrósítjuk benne. Burgonyapürével vagy párolt rizzsel tálaljuk.Meddig_tart_az_aranytartalekunk1

 

KAKAÓS KOCKA CSOKOLÁDÉÖNTETTEL

A legtöbb háziasszony szereti az egyszerűen összekeverhető, kiadós süteményeket, olyanokat például, mint a kakaós tészta, amelynek valamely változatát biztosan mindenki ismeri. Az alábbi egy gazdagabb gyümölcskenyérforma a diótól, a mazsolától és a beletördelt csokoládétól, nem beszélve a csokoládémártásról, amivel a végén nyakon kell önteni.

 

* Hozzávalók (8 személyre):

3 tojás

10 dkg kristálycukor

10 dkg vaj

2 evőkanál sárgabaracklekvár

2 evőkanál rum

3 evőkanál kakaópor

1 zacskó sütőpor

csipetnyi só

25 dkg finomliszt

10 dkg étcsokoládé

10 dkg dió

5 dkg mazsola vagy cukrozott gyümölcs

* A tepsi kikenéséhez: vaj, liszt

* A csokoládémártáshoz:

15 dkg étcsokoládé

6 dkg cukor

6 dkg vaj

 

A tojások sárgáját a cukorral fehéredésig keverjük, majd belecsorgatjuk a megolvasztott, de már nem meleg vajat. Ezt követően habverővel beledolgozzuk a lekvárt, a rumot, a kakaóport, a sütőport, fél deci vizet, csipetnyi sót és a lisztet. Ezután a darabokra tördelt csokoládét, a durvára vágott diót és a beáztatott, lecsöpögtetett mazsolát is hozzáadjuk. Végül a kemény habbá vert tojásfehérjét forgatjuk bele. A masszát kivajazott, liszttel beszórt tepsibe simítjuk, és előmelegített sütőben, a közepesnél nagyobb lánggal (190 °C, légkeveréses sütőben: 175 °C) 35 percig sütjük. Akkor jó, ha már nem tapad ragacsos tészta a beleszúrt tűre. A tepsiben hagyjuk kihűlni, majd körülvágjuk, és nagy kockákra szabjuk.

A csokoládémártáshoz a csokoládét kis lábasba tördeljük, majd a cukorral és a vajjal kis lángon kevergetve összefőzzük. A süteménykockákat a csokoládémártással nyakon öntve kínáljuk.Meddig_tart_az_aranytartalekunk5

Pákozdi Judit